Újraszabott fúziókontroll – jelentősen módosult a versenytörvény

2016. december 15-én hirdették ki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) átfogó módosítását. A terjedelmében és jelentőségében is számottevő módosítás két fő területet reformál meg: a versenyjogi kártérítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve a fúziók ellenőrzésének szabályait.

A vállalat összefonódásokkal, fúziókkal kapcsolatban elmondható, hogy a szabályok túlnyomórészt enyhültek, a gazdasági realitásokhoz igazodtak. A Versenytörvény két előírást fogalmaz meg azzal kapcsolatban, hogy mikor kell kötelezően bejelenteni a fúziót, ezekből mindkettőnek egyszerre kell teljesülnie. Az egyik, a tranzakciók „nagyságát” érintő kritérium nem változott, ugyanúgy a bejelentést megelőző üzleti évben együttesen elért 15 milliárd forintos árbevétel kritériumot kell meghaladnia a tranzakcióban részt vevő vállalatcsoportoknak (ideértve a kapcsolt és más vállalatokkal közösen irányított vállalkozásokat). Kedvezőbb lett ugyanakkor a felvásárlásban érintett egyes cégcsoportok „nagyságára” vonatkozó előírás. A módosítások értelmében az összefonódásban érintettek között kell legyen legalább két olyan vállalkozáscsoport amelynek a bejelentést megelőző üzleti évben elért nettó árbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot. Ez a határ korábban 500 millió forint volt. Az új szabályok alapján az értékhatárok számításakor a vállalkozásoknak csak a Magyarországon realizált nettó árbevételét kell számításba venni. Korábban a szabályozás különbséget tett a külföldi székhelyű és a magyarországi vállalkozások között, és az előbbiek tekintetében csak a magyarországi forgalmuk volt irányadó, míg a hazai vállalkozások esetében a világméretű forgalom számított.

Teljesen új eljárásként került be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztárába az összefonódás-vizsgálati küszöbérték. Ennek értelmében, az összefonódást akkor is be kell jelentenie a cégeknek, ha a fenti értékhatárokat nem éri el egy tranzakció, de az összes érintett vállalkozás vizsgálatot megelőző üzleti évi nettó árbevétele együttesen az 5 milliárd forintot meghaladta, és ha nem nyilvánvaló, hogy a tervezett összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon. Ha az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérte egy tranzakció, de a felek nem tettek bejelentést, viszont a GVH úgy véli, hogy az ügylet képes lehet gazdasági erőfölény létrehozására vagy megerősítésére, úgy az összefonódás végrehajtásától számított hat hónapig lesz lehetősége a hatóságnak a hivatalból történő eljárásindításra.

Megfordult az összefonódások megindításával kapcsolatban a Versenyhivatal és a vállalkozások szerepe is: eddig a fúziós eljárásokhoz engedélyt kellett kérni, a jövőben e helyett összefonódás-bejelentéssel kell élni. Korábban a kérelemhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díj 4 millió forint volt, ez 1 millió forintra csökkent. A GVH-nak 8 napja lesz a bejelentést követően annak mérlegelésére, hogy szükségesnek tart-e további vizsgálatokat. Amennyiben semmilyen intézkedésre nem kerül sor, az igazgatási szolgáltatási díjat visszatérítik. Szélesedtek a GVH hatósági jogosítványai is, a jövőben a végrehajtási tilalom valószínűsíthető megsértése, az összefonódás-bejelentésben lényeges tény elhallgatása vagy nem a valóságnak megfelelő közlése esetén is végezhet helyszíni kutatásokat, „rajtütéseket”.

A kártérítési igényekkel kapcsolatban elmondható, hogy a Versenytörvény az uniós Versenyjogi Kártérítési Irányelvet ültette át a hazai jogba. Ez többek között kimondja, hogy a versenyjogi kártérítési felelősség korlátozása vagy kizárása semmis szerződési kikötés, illetve meghatározott esetekben korlátozza a károkozók egyetemleges felelősségét. Új eljárásjogi szabály a bizonyíték-feltárás lehetősége, amivel a peres felek kérhetik a bíróságot, hogy kötelezze a másik peres felet konkrét bizonyítékok vagy meghatározott kategóriákba tartozó adatokat kiadására, aminek elmulasztása esetén a bíróság jogosult azt a tény valónak elfogadni, amelynek alátámasztására a bizonyítékok bemutatását kérték. A fent említett eljárási szabályok a már folyamatban lévő perekben is alkalmazhatóak, míg a felelősségi szabályokat csak a hatálybalépést követően indult eljárások esetében kell figyelembe venni.

A vállalatok és a Versenyhivatal együttműködésének előmozdítása érdekében növekedtek az egyezségi kísérlet keretében felajánlható bírságcsökkentések is. A korábbi 10 százalékos egységes bírságcsökkentéssel szemben a jövőben minimum 10-, maximum 30 százalékos bírságcsökkentést ítélhet meg a GVH. Viszonteladási árrögzítés megítélésekor a továbbiakban nem lehet hivatkozni annak csekély jellegű voltára, viszont az érintett vállalatok engedékenységi kérelmet adhatnak be, melyben akár teljes bírságelengedést vagy 50 százalékig terjedő bírságcsökkentést kérhetnek a GVH-tól. A módosítások túlnyomó többsége 2017. január 15-én lép hatályba.

close
ENEN