Tágabb teret kap a személyiségi jogok védelme

A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény, valamint az Uniós irányelv alapján megszülető, az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény és az ezekhez kapcsolódó, a Polgári Törvénykönyvet érintő módosítások hatályba lépésével kiegészül a személyiségi jogok védelmének szabályozása.

Új tartalommal bővül a magánélet védelme

Az Alaptörvény módosításával összhangban szigorodik a magánélet védelme, amennyiben 2018. augusztus 1-től a közéleti szereplő személyiségi jogainak korlátozása nem járhat a közéleti szereplő magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Mindezek mellett a Polgári Törvénykönyvben eddig csak nagyvonalakban nevesített személyiségi jogok kapcsán is részletesebb szabályozás lép hatályba.

Ezzel összefüggésben a törvény nevesíti, hogy mely magatartások minősül(het)nek a magánélet, a családi élet vagy otthon tiszteletben tartásához való jog megsértésének.

A magánélet tiszteletben tartása kapcsán a törvény 8. § (2) bekezdése példálózó jelleggel rögzíti, hogy a magánélet sérelmét jelenti különösen az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése. Mindezek mellett a (3) bekezdés utal arra, hogy az interneten magáncélból közölt adatok is csak az érintett hozzájárulásával használhatóak fel. A törvény indokolásából kiderül, hogy ez utóbbi az interneten számos formában megvalósulhat, azonban figyelni kell arra, hogy ez – összhangban az adatvédelmi rendelettel – csak megfelelő tájékoztatást követően, önkéntesen valósuljon meg.

A családi élet tiszteletben tartásával összefüggésben a jogalkotó szintén igyekezett néhány magatartásforma jogellenességét nevesíteni. Ennek keretében tehát a családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi életébe való jogosulatlan beavatkozás.

Az otthon tiszteletben tartásához való jog eddig szintén csak említés szintjén jelent meg a Polgári Törvénykönyvben, az új törvény azonban – szintén példálózó jelleggel – felsorol néhány jogellenes magatartást. A 10. § (2) bekezdése szerint tehát Az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás, vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás.

Fontos értelmezést kap a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jog védelme. Eszerint az élőszóban, telefonbeszélgetés, hagyományos vagy elektronikus levelezés során vagy egyéb kommunikációs eszközök segítségével átadott magánjellegű információk a kapcsolattartás tiszteletben tartásához fűződő jog védelme alá tartoznak, továbbá az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind a zaklatás valamennyi internetes formájával szemben.

A fentieket összefoglalva látható, hogy a törvény a magánélet védelme kapcsán a Polgári Törvénykönyvhöz képest részletesebb rendelkezése pontosítja e személyiségi jogok tartalmát. Köszönhetően a törvényben megtalálható példálózó felsorolásoknak pedig egyszerűbben beazonosítható ezen jogok sérelme is.

 

close
ENEN