Sérelemdíjak testi épség, egészség sérelme esetén

A hatályos Ptk. szerint, akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A 2014-ben hatályba lépett új törvényben ez a jogintézmény váltotta a korábbi nem vagyoni kártérítést. Jelentős újítása a sérelemdíj intézményének a korábbi szabályokhoz képest, hogy annak megítéléséhez a jogsértés tényén kívül egyéb bizonyításra nincs szükség. Ezzel a jogalkotó jelentősen megkönnyítette az elszenvedett, forintban nem is kifejezetten mérhető sérelmekkel kapcsolatos igényérvényesítést a sérelmet szenvedő személyek számára. A bíróságok kezébe viszont annál nagyobb felelősséget tett, hiszen rájuk vár egy olyan joggyakorlat kialakítása, amelynek keretében a korábbiaknál lényegesen komolyabb súllyal értékelik az így elszenvedett károkat.

Írásunkban áttekintjük a gondatlanul okozott testi sérülésekkel, illetve egészségkárosodásokkal kapcsolatos sérelemdíj és nem vagyoni kár összegszerűségével kapcsolatos bírói gyakorlatot. Vizsgálatunk során kifejezetten arra kerestük a választ, hogy az eljáró bíróság milyen fokú sérülés esetén milyen összegű sérelemdíj/nem vagyoni kártérítést tartott arányban állónak, az esetleges károsulti közrehatásra is tekintettel. A kérdés részletes vizsgálata a munkáltató kárfelelősségére irányuló perek szempontjából is hasznos lehet.

Gyulai Törvényszék Mf. 25.753/2014/5. – Munkaügyben hozott határozat

  • Nem vagyoni kártérítés/sérelemdíj összege:
    • Nem vagyoni kártérítés jogcím alapján: 3.000.000 Ft + késedelmi kamat
    • A nem vagyoni kártérítés megállapítása során az elsőfokú bíróság az értékelés körébe vonta azt, hogy a felperes esetében az éleslátás hiányzik, csak a perifériás látás áll fenn. Állapota végleges, abban javulás nem várható. Figyelembe vette az elsőfokú bíróság továbbá azt is, hogy a felperes két alkalommal műtéti jellegű beavatkozást kellett, hogy elviseljen. Mindezekre figyelemmel 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítést talált alkalmasnak a felperest ért hátrányok kiküszöbölésére.
  • Mekkora jellegű, milyen súlyos sérülés? – Látáskárosodás
    • Maradandó látáskárosodás, éleslátás sérült, csak a perifériás látás maradt egészséges.
  • Munkáltató felelőssége:
    • A perbeli baleset oka az elsőfokú eljárás során egyértelműen tisztázást nyert, a felperes által a falécek felerősítéséhez használt szeg feje levált, és az behatolt a felperes szemébe. Azon körülmény vizsgálatára, hogy a szeg feje miért vált le, nem volt szükség. A szeg fejének a leválása ugyanakkor a munkáltató ellenőrzési körébe eső körülmény, tekintettel arra, hogy ebbe a körbe tartoznak mindazok a körülmények, eszközök, energia, a munkavállalók magatartása, amelynek a működésére a munkáltatónak a tevékenysége során befolyása van (EBH 2001.571., a 2012. évi I. törvény 166-177. §-ához fűzött miniszteri indokolás). Abban az esetben, ha a munkavállalót ért, a munkaviszonnyal összefüggő károsodás bekövetkeztét a munkáltató ellenőrzési körébe eső ok idézte elő, lényegtelen, hogy az elháríthatatlan volt, a munkáltatót felelősség terheli

 

Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.42/2015/23. – Munkaügyben hozott határozat+ Szekszárdi Törvényszék Mf. 20.037/2015/4. – Munkaügyben hozott határozat

  • Kártérítés/sérelemdíj, meghatározásának szempontjai: 5.000.000 Ft nem vagyoni kártérítés + elmaradt munkabér
    • Elsőfok: A nem vagyoni kártérítés körében is az orvosszakértői vélemény megállapításait vette alapul, amely szerint a felperes életvitele tartósan elnehezült. A perben vizsgált balesete miatt sérült az egészséges, korlátozásmentes élethez való joga, amely munkavégzését kizárja. Figyelemmel volt arra is, hogy a felperes a baleset időpontjában mindössze 33 éves volt. E szempontok a baleset bekövetkezésekor fennállt értékviszonyok alapján a megállapított nem vagyoni kártérítés megítélését indokolták kamatteherrel együtt.
    • A másodfok a megítélt 5.000.000 forinthoz járuló késedelmi kamatfizetési kötelezettséget elengedte azzal az érveléssel, hogy a felperes nem vitatható módon maga is közrehatott a baleset bekövetkezésében.
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – Egyik ujjat amputálni kellett, másikból csak csonk maradt.
    • A megállapított tényállás szerint a felperes 2013. március 30. napján szennyvízszippantási tevékenység közben munkabalesetet szenvedett, munkáját az alperes és annak édesapja tulajdonát képező munkagéppel végezte. A gép működtetése közben a szabadon lévő kardántengely a felperes ruházatát betekerte, aminek következtében jobb keze véglegesen és maradandóan sérült. (jobb kéz egyik ujját elvesztette, +egy másik ujjból csak 1 csonk maradt vissza)
  • Munkáltató felelőssége:
    • A perben kirendelt igazságügyi gépészeti műszaki szakértő megállapítása szerint a baleset bekövetkezésében mind a két fél szerepet játszott. Az alperes azzal, hogy nem részesítette a felperest munkavédelmi oktatásban, a felperes munkavégzését nem ellenőrizte megfelelően. A felperes pedig azzal, hogy balesetveszélyes állapotot hozott létre a két gépegység csatlakoztatásakor annak ellenére, hogy gépszerelői képesítése miatt elvárható volt tőle, hogy a veszélyes szerelési műveleteket felismerje és megfelelően alkalmazza; továbbá szakszerűtlenül, veszélyes helyről és módon a veszélyes térbe nyúlt a kapcsoló átállításakor.

 

BH2017. 182.

  • Sérelemdíj/nem vagyoni kártérítés összege, meghatározásának szempontjai: 200.000 Ft
    • A nem vagyoni kártérítés megfizetése iránti keresetnek részben helyt adó döntését az elsőfokú bíróság azzal indokolta, hogy a felperes bizonyította, hogy a baleset következtében az élete elnehezült. Amellett ugyanis, hogy huzamos ideig ellátásra szorult, a háziorvosának tanúvallomása szerint az önbizalma, a gyógyulásba vetett hite jelentősen csökkent. Figyelembe kellett venni azonban azt is, hogy a felperesnek progresszív jellegű betegségei voltak, amelyek önmagukban is az állapotának rosszabbodását okozzák, valamint a baleset bekövetkezésekor előrehaladott életkorban volt, ezért a jövőre nézve az életkilátásai beszűkültek.
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – Zúzódás, horzsolás
    • A felperes 2013. december 6-án közlekedett, amikor az alperes az elektromos kerékpárjával hátulról elütötte. A balesetkor 87 éves felperes a fejtető bal oldalán és a bal könyökcsúcs területén elhelyezkedő kis terjedelmű lágyrész zúzódást, valamint a bal lábszár hátsó felszínén elhelyezkedő gyermektenyérnyi felszínes hámsérülést szenvedett el.

 

BDT2009. 2006.

A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározása során fokozottan kell figyelembe venni, ha a baleset bekövetkeztekor egészséges, munkaképes személy testi épsége és egészsége olyan szélsőséges mértékben károsodott, hogy munkaképességét teljesen elvesztette, önmaga ellátására nem képes. Ilyen körülmények között 13 millió Ft nem vagyoni kártérítés alkalmas a pénzzel nem mérhető hátrányok kompenzálására.

  • Sérelemdíj/nem vagyoni kártérítés, mértéke, meghatározásának szempontjai: 13.000.000 Ft.
  • A nem vagyoni kártérítés mértékét támadó fellebbezésekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság az első fokú eljárás adatai alapján kiegészíti azzal, hogy a kár bekövetkezésekor az I. rendű felperes 51, a II. rendű felperes pedig 50 éves volt. Helyesbíti a tényállást annyiban, hogy a káresemény következményeként az I. rendű felperes I. csoportú rokkanttá vált és ennek megfelelő rokkantsági nyugdíjban részesült. A baleset következtében az I. rendű felperesnél agráphia is kialakult, amely miatt írása olvashatatlanná vált, betűket nem tud leírni (13. számú igazságügyi orvos szakértői vélemény).
  • Az így kiegészített és helyesbített tényállás szerint a balesetkor 51 éves, egészséges, munkaképes I. rendű felperes testi épsége és egészsége olyan szélsőségesen súlyos mértékben károsodott, hogy munkaképességét teljes egészében elvesztette, önmaga ellátására nem alkalmas, a mindennapi életszükséglete kielégítésében is ápolói segítségre szorul. Ellátása napi 24 órát, tehát állandó felügyeletet és napi 8-12 órás gondozást, ápolást igényel, tehát teljesen kiszolgáltatott, mások segítsége nélkül életképtelen. Az önálló helyváltoztatási képesség hiánya mellett károsodott a látása, a beszédkészsége, az íráskészsége is elveszett, ezért kommunikációja, az információk befogadásának és továbbadásának lehetősége is jelentősen beszűkült.
  • Az eset összes egyedi körülményét figyelembe véve és mérlegelve a másodfokú bíróság 13 000 000 Ft-ban állapította meg a Ptk. 355. § (4) bekezdése alapján azt az összeget, amely alkalmas arra, hogy a kiegészített tényállásban részletezett, pénzzel nem mérhető hátrányokat hozzávetőlegesen kiegyensúlyozza.
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – I. r. felperes gyakorlatilag 24 órás gondozást igényel, II. r. felperes amúgy is rokkant állapota súlyosbodott.
  • Alperes szeszes italtól befolyásolt állapotban vezette személygépkocsiját Z. irányából a 7-es számú főút mentén közlekedve, és az A. E. utca 30. számú ház előtt a személygépkocsijába beszállni szándékozó I. rendű felperest elütötte. Az I. rendű felperes a baleset során koponyacsonttörést, nyakcsigolyatörést, nyaki gerincvelő és az agy lágy agyhártya alatti vérzését, nyaki porckorong sérülést, nyakcsigolyák elmozdulását, nyaki gerincvelő szakaszán kemény burok alatti vérzést, két oldali szemtávolító idegbénulást, bal kulcscsonttörést, többszörös bordatörést, tüdőzúzódást, bal oldali lég- és vérmellet, jobb oldali nyílt lábszártörést szenvedett. Az I. rendű felperes az elszenvedett sérülések és maradványtünetei következtében munkavégző képességét 100%-ban elvesztette, munkaképtelen, önálló életvitelre, önellátásra alkalmatlan, tartós gondozásra és részleges ápolásra szorul. Beszéde károsodott, kommunikációs képessége elnehezült. Látása zavart, olvasása nehézkes, bal felső és alsó végtagon fennálló bénulása miatt önellátásra alkalmatlan, járásra önállóan képtelen. Életvitelében napi 24 órás segítségre szorul.
  • A II. rendű felperes az I. rendű felperes élettársa, aki az I. rendű felperest a kórházban folyamatosan látogatta és kórházból való kikerülése óta az I. rendű felperest gondozza és teljeskörűen ellátja. A II. rendű felperes 2003. óta rokkantsági nyugdíjas, a perbeli baleset következményeként pszichés panaszai léptek fel, emellett meglévő sorsszerű betegségei, porckorong károsodása és szívbetegsége rosszabbodott. Az I. rendű felperes ápolásával és az elszenvedett sérelemből adódó lelki károsodással együtt önmagában munkaképessége 20-30%-kal csökkent.

 

Kúria Pfv. 20.153/2017/4. – A kúria helybenhagyta a másodfok 300.000 forintos nem vagyoni kártérítést megállapító ítéletét

  • Sérelemdíj/nem vagyoni kártérítés mértéke: 300.000 Ft
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – Csuklótörés, amely véglegesen gyógyult
  • Megalapozottnak tartotta a jogerős döntés a felperesnek a sérelemdíjra vonatkozó igényét, mivel sérült a testi épséghez mint személyhez fűződő joga. Helyesen hivatkozott arra a felperes, hogy a sérelemdíjra vonatkozó jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A jobb csukló törése tényszerűen bizonyítást nyert, valamint az is, hogy a törés megfelelően gyógyult. A felperes jobb kezét begipszelték, a kéz használatában korlátozottá vált. A kéz törése fájdalommal járt, a felperesnek 2015. augusztus 15-ig orvosi vizsgálatokra és kezelésekre kellett járnia. A felperes 1.500.000 forint sérelemdíjra tartott igényt, azonban a másodfokú bíróság álláspontja szerint a testi épség sérelmével mint személyiségi jogsértéssel összefüggésben további többlettényállást a felperes nem bizonyított, így a 2014. évi ár- és értékviszonyokra is figyelemmel a sérelemdíj iránti igény 300.000 forintos összegben megalapozott, ez hivatott megfelelően kompenzálni a személyiségi jog sérelmét.

 

Gyulai Törvényszék P. 20.126/2015/22. – Polgári ügyben hozott határozat

  • Sérelemdíj/nem vagyoni kártérítés mértéke: 500.000 Ft
  • A felperes követelése azonban még az alperes teljes kártérítési kötelezettsége esetén is eltúlzott (2 milliót követelt). A törvényszék álláspontja szerint a felperes által követelt összeg az elszenvedett hátránnyal nincs arányban, hiszen a felperes maradandóan nem károsodott.
  • Tény, hogy a felperesnek a sérülés következtében két műtétet kellett elszenvednie. A műtéteket követően mozgásában korlátozott volt, átmenetileg a mindennapi életvitelben segítségre szorult, unokájával nem tudott lemenni játszani, távol lakó édesanyját nem tudta felkeresni, segíteni. Gyógyulását követően azonban életminősége helyreállt, illetve csak csekély mértékű frontérzékenységgel kell számolnia. Mindent egybe vetve a törvényszék a felperest ért teljes hátránnyal 1.000.000,- forintot talált arányban állónak, a károsult közrehatására figyelemmel pedig 500.000,- forint kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest.
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – Bokatörés
  • A baleset következtében a felperes külső-belső bokatörést szenvedett, melyet megműtöttek, és a műtét alkalmával két darab platinalemez beépítésére került sor, melyeket a műtéttől számított egy év elteltével kellett eltávolítani újabb műtéttel. A baleset következtében a felperes átmenetileg nem tudta unokáját játszani levinni és távol lakó édesanyját sem tudta látogatni, segíteni.
  • Felelősség:
  • Az alperesnek felróható az, hogy a vállalkozó szerződésszerű teljesítését nem ellenőrizte folyamatosan, ennélfogva nem észlelte azt, hogy az ütéscsillapító réteg teljes mértékben nem alkalmas ezen funkció betöltésére, illetve egyenetlensége miatt balesetveszélyes.

 

Kaposvári Törvényszék P. 20.367/2015/36. – Polgári ügyben hozott határozat

  • Sérelemdíj: 350.000 Ft
  • Az orvosi ellátás iratai, az igazságügyi orvosszakértői vélemény is alátámasztotta, hogy a felperes a baleset kapcsán a térdén, illetőleg bokáján hámsérüléseket szenvedett, illetőleg bal felkarja eltörött. A perbeli esetben a bíróság álláspontja szerint alperes alappal hivatkozott arra, hogy kármegosztásnak van helye felperesi magatartásra figyelemmel. A káresettel összefüggésben a felperesre vonatkozó gyalogos közlekedés előírásának megszegése állapítható meg tekintve, hogy a KRESZ 21. § (1) bekezdése előírja, hogy a gyalogosnak a járdán, ahol pedig járda nincs a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Jelen perbeli esetben a bíróság álláspontja szerint felperes azt nem bizonyította, hogy a kijelölt gyalogosjárdán közlekedésre alkalmas hely nem volt és ezért vette igénybe az épület mentén található nem gyalogos közlekedés céljára kialakított csapadékvíz elvezető, lábazathoz kapcsolódó betonozott járdát. A jogszabályi előírások folytán amennyiben alkalmatlan is lett volna a gyalogosközlekedésre a ….. utcai gyalogjárda, abban az esetben az utca túloldalán kellett volna igénybe venni a gyalogosjárdát, vagy ha az is alkalmatlan gyalogos közlekedésre, akkor az útpadkát vagy a 21. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a …. utca úttestjét. A felperes arra tekintettel is közrehatott a balesetében, mivel állítása szerinte is a nem megfelelően rögzített aknafedélre lépett. E vonatkozásban gondatlanság terheli, mivel figyelmetlenül közlekedett, észlelnie kellett volna hogyha a nem gyalogos közlekedés célját szolgáló épület tartozékát képező járdán az aknafedél nem megfelelően volt elhelyezve, ezt észlelnie kellett volna, figyelmetlensége is közrehatott a kár bekövetkeztében. A bíróság értékelve a felperes gondatlan és a KRESZ előírásaival ellentétes magatartását, a felróhatóság arányát értékelve, mivel álláspontja szerint nagyobb mértékben alperesi gondatlanság vezetett a balesethez a közrehatás arányát alperesre terhelve 70-30 %-os arányban állapította meg. A fentiekből eredően a vagyoni kár megtérítésénél is ezen arányt vette figyelembe. A Ptk. 2:52. § (1) bekezdése kimondja, hogy akit személyiségi jogában megsértenek sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A 2:52. § (3) bekezdés alapján a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetre gyakorolt hatására tekintettel egy összegben határozza meg. A bíróság, tekintve, hogy a személyiségi jog megsértését megállapította alperes mulasztásával összefüggésben, így a felperes a hivatkozott rendelkezések alapján sérelemdíjra jogosult. Ennek mértékének megállapítása során a bíróság figyelemmel volt a felperesi felróható magatartás mértékére, az őt ért sérelemre, a több hónapos, sérülésből eredő akadályoztatásra, az ebből eredő fájdalmakra, az igénybe vett gyógykezelés szükségességére. Mindezek értékelésével a bíróság a közrehatást is értékelve 350.000,- Ft-ban határozta meg a sérelemdíj összegét.
  • Milyen súlyos, milyen jellegű a sérülés? – Csonttörés, zúzódás, gyulladásos horzsolás
  • A felperes jobb térdtájék zúzódást szenvedett, jobb belboka és lábszár hámfoszlásos sérülése keletkezett, amely elfertőződött és helyi gyulladás (orbánc) jelentkezett, továbbá bal felkarcsont törése keletkezett, amely miatt részlegesen napi 2 órában ápolásra, gondozásra szorult. A töréses sérülés gyógytartama 8-10 hét volt, a teljes felgyógyulás időtartama 4 hónapot vett igénybe. A felperes gyógyszeres, illetőleg kórházi kezelésére, gyógytornára szorult. A kezelésekre 8 hétig gépjárművel volt szükséges szállítani és a balesettel összefüggésben fájdalomcsillapítót, antibiotikumot, vérhígítót, vitaminkészítményt, kötszert, nyugtatószert, gyógyhatású készítményeket és gyomorsavcsökkentőt kellett használnia. Felperes tényleges ápolását, gondozását házastársa látta el.

 

Vörösiszap-per: Fővárosi Törvényszék P. 22.400/2011/77. – Polgári ügyben hozott határozat

  • Nem vagyoni kártérítés mértéke:000.000 Ft felperesenként
  • A bíróság a nem vagyoni kártérítés összegének megállapításakor különös súllyal mérlegelte az alábbi körülményeket:
  • Az I. r. felperesnél azt, hogy a katasztrófát személyesen élte át akként, hogy otthonában érte a vörösiszap-ömlés. Annak ellenére, hogy sikerült neki az áradat előtt elmenekülnie, komoly stresszt jelentett, hogy az ablakpárkányra kapaszkodva kellett várnia, hogy az áradat meddig emelkedik. A bíróság kiemelten értékelte, hogy az I. r. felperes ennél fogva hosszabb időn keresztül halálfélelmet, szorongást élt át, segítséget pedig nem tudott kérni és kapni. Különös tekintettel volt a bíróság az I. r. felperesnél arra is, hogy az átélt trauma nagyon komoly lelki problémákat jelentett nála, amely azt eredményezi, hogy jelenleg sem szívesen beszél az eseményekről.
  • A II. r. felperesnél a bíróság különös tekintettel értékelte azt, hogy édesanyja tőle tudott először telefonon segítséget kérni, azonban ő ekkor nem tartózkodott a környéken és még azt is meg kellett várnia, hogy valaki más hozza őt vissza 3-as településbe autóval. A bíróság különösen értékelte az ez idő alatt átélt bizonytalanságérzést és feszültséget azzal kapcsolatban, hogy a II. r. felperes ez idő alatt nem tudhatta, hogy mi lesz az édesanyjával. Kiemelten értékelte a bíróság a II. r. felperes vonatkozásában a jelenlegi helyzetével kapcsolatban még mindig fennálló reménytelenségérzést és a hosszabb ideig tartó alvásproblémákat.
  • A III. r. felperessel kapcsolatban a bíróság értékelte a nem vagyoni kártérítés megállapításánál azt a tényt, hogy az édesanyja őt is fel tudta hívni telefonon, azonban mivel településen tartózkodott, ő is tehetetlen volt. Át kellett élnie a hosszabb ideig tartó tehetetlenség- és bizonytalanságérzést nem tudván, hogy eközben édesanyjával mi történik. Figyelemmel volt továbbá a bíróság kapcsolatai beszűkülésére és jelenlegi érzelmi labilitására.
  • A IV. r. felperesnél a bíróság különös tekintettel volt a nem vagyoni kártérítés összegszerűségének meghatározásánál arra, hogy az esemény ideje alatt nem tartózkodott otthon, így bizonytalanságérzettel társítva kellett átélnie azt a távolból, hogy mi történik ez idő alatt a családjával, illetve konkrétan édesanyjával. Értékelte azt is, hogy a stresszhelyzet ingerültté tette, ez jelenleg is hangulati labilitásban nyilvánul meg.
  • A bíróság mindegyik felperes vonatkozásában kiemelten értékelte továbbá azt, hogy az otthonuk elvesztésével együtt nemcsak a megszokott környezetüket és a korábbi baráti társaságukat, ismerőseiket veszítették el, hanem elvesztették az összes családi emléket, amelyek mindannyiuk számára pótolhatatlanok, így pl. fényképeket, személyhez kötődő tárgyakat. Ez nyilvánvaló mindannyiukra negatív lelki hatást gyakorolt és fokozottan megnehezítette a beilleszkedést.

 

Fővárosi Törvényszék P. 22.621/2009/54. – Polgári ügyben hozott határozat

  • Nem vagyoni kártérítés mértéke:800.000 Ft
  • A bíróság e körben figyelembe vette a felperes előadását, családtagjai tanúvallomását és az orvosszakértői véleményt, melyek alapján megállapítható, hogy felperest maradványállapota minden olyan élettevékenységében (sport, szórakozás, kirándulás, utazás, stb.) véglegesen korlátozza, amely nehéz fizikai megerőltetést, tartós állást, sok járást igényel, továbbá mint addig gondoskodó, dolgos anya és feleség, a család hétköznapi életében sem tud részt venni a baleset miatt kialakult állapota következtében, és csak a legkönnyebb háztartási munkák elvégzésére képes.
  • Mivel a bíróság a nem vagyoni kár összegét az ítélet a meghozatalakor érvényesülő ár- és értékviszonyok alapulvételével határozta meg, a felperes részére ezen összeg után késedelmi kamatot nem ítélt meg, mert ezáltal a károkozó olyan értékviszonyok alapján számított összeg után lenne köteles kamatot fizetni, amelyek abban az időpontban még nem léteztek, így körben a keresetet elutasította [Ptk. 354. §, 360. § (1) bek.].
  • Sérülés súlya, jellege: – Csonttörés, maradandó sérülések, élete végig gyógyszert kell szedjen
  • A felperes a baleset következtében a fej zúzódását, a nyelv harapott sebzését, a szegycsont testének törését, a jobb kézhát metszett sebzéseit, a bal sarokcsont törését, a jobb szárkapocscsont darabos törését, a jobb sípcsont bokaízületbe hatoló darabos törését, a jobb szárkapocs-csont ficamával járó sípcsont- szárkapocscsont szalagos összeköttetés szétválását, a jobb belboka törését, a jobb ugrócsont félficamát és a jobb ugrócsont hátsó nyúlványának darabos törését szenvedte el.
  • A jobb alsó végtag 3 cm-rel megrövidült, e hosszkülönbségére is tekintettel a felperes kóros mozgásszervi állapota maradandó, testi állapota kialakult, véglegesnek tekinthető, abban érdemi javulás nem várható.
  • A felperesnél Sudeck-betegség alakult ki, mely az érintett végtag fájdalmas duzzanatával jár, továbbá sérülésével összefüggésben alsóvégtagi mélyvénás vérrögösödése alakult ki, mely tüdőembóliával szövődött, ezért hosszú távon tablettás vérhígító kezelés szükséges.
  • A felperesnél térd- és csípőizületi kopásos elfajulás állapítható meg, mely a perbeli sérülés miatti egyenlőtlen végtagterheléssel is összefüggésben áll.
  • A felperes a balesetből eredően mozgásszegény életmódot folytat, melynek következtében elhízott.
  • A felperes biztonsági öve a baleset bekövetkezésekor kikapcsolt állapotban volt, de a balesetből eredő sérüléseket bekapcsolt biztonsági öv mellett is elszenvedte volna.
close
ENEN