Részletesebb szabályozást kap az üzleti titkok és a know-how védelme

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény augusztus 8-i hatályba lépésével az üzleti titok és a know-how védelme új jogszabályban kerül rögzítésre. Rövid összefoglalónk rávilágít az új törvénnyel érkező fontosabb módosításokra, továbbá rávilágít az üzleti titok és know-how védelmének legfontosabb aspektusaira.

Az üzleti titok, valamint a know-how védelme ezt megelőzően a Polgári Törvénykönyvben került rendezésre, továbbá fontos volt a a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII törvény releváns szabályozása is.

Manapság sokat emlegetett fogalom a tudásalapú társadalom és a tudásalapú gazdaság. A gazdaságban soha nem látott jelentősége van a hozzáadott értéknek, a gyakorlati ismereteknek, valamint a megszerzett tapasztalatoknak. Mindezek tükrében tehát megalapozott a piac részéről támasztott azon igény, hogy a jogalkotó hatékonyan védje a létrehozott szellemi tőkét. Ennek az igénynek a kielégítésére szolgál a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 irányelv (továbbiakban: Irányelv), amely hazai jogrendszerbe történő átültetésével az üzleti titok és a know-how védelme egy kikristályosodottabb jogszabályi környezetben kerül rendezésre.

A törvény mindenek előtt újradefiniálja az üzleti titok fogalmát. A törvény 1.§-a kimondja, hogy:

“Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.”

Ennek kapcsán jelentős változás, hogy míg a Polgári Törvénykönyv az üzleti titok megsértésének kapcsán pénzügyi, gazdasági, vagy piaci érdekeket hangsúlyoz, addig az új törvény kifejezetten a vagyoni értékre helyezi a hangsúlyt, tágítva az üzleti titok védelmének kereteit.

Az üzleti titok titkos mivoltát a törvény indokolása – tekintettel az Irányelvre – a következőkkel magyarázza: titkosság fogalma két elemből áll, a belső titkosságból, és a külső titkosságból. A belső titkosság azt jelenti, hogy az adott információhoz a nyilvánosság tagjai nem férnek hozzá, míg a külső titkosság értelmében a jogosult a titokban tartáshoz az adott helyzetben általában elvárható magtartást tanúsította. A magyarázat szerint a külső és belső titkosságból együttesen fakad az üzleti titok vagyoni értéke is.

A törvény emellett kifejezetten utal a védett ismeretre (know how) is, amennyiben kimondja, hogy a know-how ugyanúgy üzleti titoknak minősül, az az üzleti titok egyik alfaja, ennek megfelelően pedig a törvény nem nevesíti külön a know-how-ra vonatkozó szabályokat.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését továbbra is az üzleti titok jogosulatlan megszerzése, hasznosítása és felfedése jelenti. Fontos változás, hogy amíg a régi Ptk. egyetlen bekezdésben utalt az üzleti titok megsértésének lehetséges módjaira, addig az új törvény  – megismételve az Irányelv 4. cikkét – az egyes jogsértő magatartásoknak külön-külön bekezdést szán, ezzel egyetemben pedig részletesebben fejti ki az egyes magatartások megvalósulásának körülményeit. Ennek megfelelően tehát a törvény kifejezetten nevesíti a titoktartási megállapodást, valamint az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó szerződés megszegését, mint a jogosulatlan hasznosítás vagy felfedés eseteit.

Védelmet kap a jogosult ellenőrzése alatt álló, az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, dologhoz, anyaghoz vagy elektronikus adatállományhoz való engedély nélküli hozzáférés vagy ezek bármelyikének engedély nélküli eltulajdonítása, vagy ezekről engedély nélküli másolat készítése. Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti továbbá, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy a magatartása tanúsításakor tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot a jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.

Új szabályozási elem, hogy az üzleti titok jogosulatlan hasznosítását jelenti a jogsértő áru előállítása, kínálása, nyújtása vagy forgalomba hozatala, illetve jogsértő áru ilyen célból történő behozatala, kivitele vagy raktáron tartása, ha az ezt megvalósító személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titok hasznosítására jogosulatlan.

A jogsértéshez fűződő szankciók kapcsán az új törvény a Polgári Törvénykönyvhöz képest az üzleti élet elvárásaihoz jobban alkalmazkodó szankciókat nevesít.  Kiemelendő, hogy a törvény 7. §.-ban található következmények felróhatóságtól független szankciók, tehát az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése alapján kérhetőek. Az irányelv értelmében azonban a szankció alkalmazásának előfeltétele a jogsértés bíróság általi megállapítása, azaz a jogsértés megállapítását mindenképpen szükséges a kereseti kérelembe foglalni. Fontos megemlíteni továbbá, hogy súlyos jogsértés esetén a bíróság akár a kereskedelmi forgalomból való visszahívást, végleges kivonást, vagy megsemmisítést is elrendelheti.

Az üzleti titok megsértésének bizonyítása kapcsán új szabályozott eljárási elem, hogy amennyiben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, úgy a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenérdekű felet kötelezheti okirati és egyéb tárgyi bizonyítékok bemutatására, szemle lehetővé tételére, banki és pénzügyi adatok közlésére, iratok bemutatására.

További előrelépés, hogy a bíróság figyelembe veheti az ügy sajátos körülményeit, utalván az üzleti titok értékére, a felfedés vagy hasznosítás hatásaira, vagy akár az alapvető jogok érvényesülésére.

Az üzleti titok megsértése esetén továbbra is valószínű szcenárió a kártérítés követelése. A törvény indokolása rávilágít arra, hogy mivel az üzleti titok értékét  – tekintettel annak immateriális jellegére – nehéz számszerűsíteni, ezért a kártérítés összegét az elmaradt hasznosítási díj alapján kell megállapítani.

 

 

close
ENEN