A GDPR Preambuluma

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 16. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelme alapvető jog. Az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 8. cikkének (1) bekezdése és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

(2)

A természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül tiszteletben tartják e természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen, ami a személyes adataik védelméhez való jogukat illeti. Ez hozzájárul a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség, valamint a gazdasági unió megteremtéséhez, a gazdasági és társadalmi fejlődéshez, a belső piacon belüli gazdaságok erősödéséhez és konvergenciájához, valamint a természetes személyek jólétéhez.

(3)

A 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmét, valamint, hogy biztosítsa a személyes adatok tagállamok közötti szabad áramlását.

(4)

A személyes adatok kezelését az emberiség szolgálatába kell állítani. A személyes adatok védelméhez való jog nem abszolút jog, azt az arányosság elvével összhangban, a társadalomban betöltött szerepének függvényében kell figyelembe venni, egyensúlyban más alapvető jogokkal. Ez a rendelet minden alapvető jogot tiszteletben tart, és szem előtt tartja a Chartában elismert és a Szerződésekben rögzített szabadságokat és elveket, különösen ami a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez, a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz, a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódás szabadságához, a vállalkozás szabadságához, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz, és a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséghez való jogot illeti.

(5)

A belső piac működéséből eredő gazdasági és társadalmi integráció lényegesen megnövelte a személyes adatok határokon átnyúló áramlását. Megnövekedett az állami és a magánszereplők, köztük a természetes személyek, egyesületek és a vállalkozások között Unió-szerte zajló személyes adatok cseréje. Az uniós jog együttműködésre és személyes adatok cseréjére kötelezi tagállamok nemzeti hatóságait annak érdekében, hogy képesek legyenek feladataikat ellátni, illetve hogy más tagállam hatóságai nevében eljárjanak.

(6)

A gyors technológiai fejlődés és a globalizáció új kihívások elé állította a személyes adatok védelmét. A személyes adatok gyűjtése és megosztása jelentős mértékben megnőtt. A technológia a vállalkozások és a közhatalmi szervek számára tevékenységük folytatásához a személyes adatok felhasználását minden eddiginél nagyobb mértékben lehetővé teszi. Az emberek egyre nagyobb mértékben hoznak nyilvánosságra és tesznek globális szinten elérhetővé személyes adatokat. A technológia egyaránt átalakította a gazdasági és a társadalmi életet, és egyre inkább elősegíti a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását és a személyes adatok harmadik országok és nemzetközi szervezetek részére történő továbbítását, biztosítva egyúttal a személyes adatok magas szintű védelmét.

(7)

E fejlemények egy olyan szilárd és az eddiginél következetesebb uniós adatvédelmi keretet igényelnek, amelyet erős kikényszeríthetőség támogat, hiszen a bizalom megteremtése fontos a digitális gazdaság belső piaci fejlődéséhez. A természetes személyek számára biztosítani kell, hogy saját személyes adataik felett maguk rendelkezzenek. A természetes személyek, a gazdasági szereplők és a közhatalmi szervek számára a jogbiztonságot és a gyakorlati biztonságot fokozni kell.

(8)

Ha e rendelet úgy rendelkezik, hogy a benne foglalt szabályokat tagállami jog által pontosítani, illetve korlátozni lehet, a tagállamok e rendelet egyes elemeit beépíthetik a nemzeti jogukba, ha az a koherencia biztosításához, valamint ahhoz szükséges, hogy a nemzeti rendelkezések a hatályuk alá tartozó személyek számára érthetők legyenek.

(9)

A 95/46/EK irányelv célkitűzései és elvei továbbra is érvényesek, azonban az irányelv nem akadályozta meg sem azt, hogy az Unió tagállamaiban az adatvédelem végrehajtása széttagolt módon valósuljon meg, sem a jogbizonytalanságot, sem pedig azt, hogy széles körben az a benyomás alakuljon ki, hogy természetes személy védelme – különösen az online tevékenységek esetében – jelentős kockázatoknak van kitéve. Az a tény, hogy a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyek jogai és szabadságai egyes tagállamokban eltérő szintű védelmet élveznek, különösen, ami személyes adatok védelméhez való jogot illeti, a személyes adatok Unióban történő szabad áramlásának útjában állhat. Ebből eredően ezek az eltérések a gazdasági tevékenységek uniós szinten való folytatásának akadályát képezhetik, torzíthatják a versenyt, és hátráltathatják a hatóságokat az uniós jog szerinti feladataik ellátásában. A jogok és szabadságok védelmi szintjében mutatkozó ilyen eltérések a 95/46/EK irányelv végrehajtásában és alkalmazásában fennálló eltérésekre vezethetők vissza.

(10)

A természetes személyek következetes és magas szintű védelmének biztosítása és a személyes adatok Unión belüli áramlása előtti akadályok elhárítása érdekében a természetes személyeknek az ilyen adatok kezelésével összefüggésben fennálló jogait és szabadságait minden tagállamban azonos szintű védelemben kell részesíteni. A természetes személyeknek a személyes adataik kezeléséhez kapcsolódó alapvető jogai és szabadságai védelmére vonatkozó szabályok következetes és egységes alkalmazását az Unió egész területén biztosítani kell. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását pontosító nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, ha a személyes adatok kezelésére jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. A 95/46/EK irányelvet végrehajtó általános és horizontális adatvédelmi jogszabályokhoz kapcsolódóan a tagállamok számos ágazatspecifikus jogszabályt hoztak azokon a területeken, ahol konkrétabb rendelkezésekre van szükség. Ez a rendelet a tagállamok számára mozgásteret biztosít ahhoz, hogy pontosítsák a benne meghatározott szabályokat, ideértve a személyes adatok különleges kategóriáira („különleges adatok”) vonatkozókat is. Ennyiben tehát ez a rendelet nem zárja ki olyan tagállami jog elfogadását, amely meghatározza a különleges adatkezelési helyzetek körülményeit, ezen belül pontosabban megállapítja, hogy milyen feltételek mellett jogszerű a személyes adatok kezelése.

(11)

Ahhoz, hogy a személyes adatok az Unió egész területén hatékony védelemben részesüljenek, az érintettek jogait, valamint a személyes adatokat kezelő, illetve az adatkezelést meghatározó személyek kötelezettségeit megerősíteni és részletesen meghatározni szükséges, ugyanakkor pedig az egyes tagállamokban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzéséhez és biztosításához egyenértékű hatáskört is biztosítani szükséges, és a jogsértőkre azonos szankciókat kell alkalmazni.

(12)

Az EUMSZ 16. cikkének (2) bekezdése felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályok megállapítására.

(13)

A természetes személyek egységes, uniós-szintű védelmének biztosítása, valamint a személyes adatok belső piacon való szabad áramlását akadályozó eltérések megelőzése érdekében rendelettel kell biztosítani a jogbiztonságot és az áttekinthetőséget valamennyi tagállam gazdasági szereplői részére – beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is –, továbbá rendelettel kell biztosítani a természetes személyek részére minden tagállamban azonos szintű, jogi úton érvényesíthető jogokat és kötelezettségeket, az adatkezelők és adatfeldolgozók számára azonos felelősséget, a személyes adatok kezelésének következetes nyomon követését, valamennyi tagállamban azonos szankciók alkalmazását, és a különböző tagállamok felügyeleti hatóságai közötti hatékony együttműködést. A belső piac megfelelő működése érdekében a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmével összefüggő okokból nem szabad korlátozni vagy megtiltani. A mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos helyzetének figyelembevétele érdekében a 250 főnél kevesebb személyt foglalkoztató szervezetek esetében e rendelet a nyilvántartás vezetése tekintetében eltérést tartalmaz. Emellett, e rendelet alkalmazása során az uniós intézményeket és szerveket, és a tagállamokat és azok felügyeleti hatóságait ösztönözni kell, hogy vegyék figyelembe a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteit. A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalma kapcsán a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (5) mellékletének 2. cikkét kell alapul venni.

(14)

A természetes személyeket a személyes adataik kezelésével kapcsolatban e rendelet alapján nyújtott védelem állampolgárságuktól és lakóhelyüktől függetlenül megilleti. E rendelet hatálya nem terjed ki az olyan személyes adatkezelésre, amely jogi személyekre, illetve amely különösen olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyeket jogi személyként hoztak létre, beleértve a jogi személy nevét és formáját, valamint a jogi személy elérhetőségére vonatkozó adatokat.

(15)

A komoly szabály-kerülési kockázat veszélyének elkerülése érdekében a természetes személyek védelmének technológiailag semlegesnek kell lennie és nem függhet a felhasznált technikai megoldásoktól. A természetes személyek védelme a személyes adatok automatizált eszközök útján végzett kezelése mellett a manuális kezelésre is vonatkozik, ha a személyes adatokat nyilvántartási rendszerben tárolják vagy kívánják tárolni. Olyan iratok, illetve iratok csoportjai, és azok borítóoldalai, amelyek nem rendszerezettek meghatározott szempontok szerint, nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

(16)

E rendelet nem vonatkozik az alapvető jogok és szabadságok olyan tevékenységekkel kapcsolatos védelmére, illetve a személyes adatok olyan tevékenységekkel kapcsolatos szabad áramlására, amelyek az uniós jog hatályán kívül esnek, mint például a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységek. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a tagállamok által olyan tevékenységek keretében végzett személyes adatok kezelése sem, amelyeket a tagállamok az Unió közös kül- és biztonságpolitikájával összefüggésben végeznek.

(17)

A személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelésére a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) vonatkozik. A 45/2001/EK rendeletet, valamint a személyes adatok ilyen kezelésére vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokat az e rendeletben foglalt elvekhez és szabályokhoz hozzá kell igazítani, és e rendelet fényében kell alkalmazni. Annak érdekében, hogy az Unióban szigorú és koherens adatvédelmi keret jöjjön létre és annak érdekében, hogy e két jogszabály alkalmazása egy időben kezdődhessen meg, e rendelet elfogadását a 45/2001/EK rendelet szükséges kiigazítása követi.

(18)

Ez a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon törté ő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják.

(19)

A személyes adatoknak az illetékes hatóságok által bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából, ezeken belül ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából végzett kezelése vonatkozásában a természetes személyek védelme, valamint az ilyen adatok szabad áramlása külön uniós jogi aktus tárgyát képezi. E rendelet ezért az e célok érdekében végzett adatkezelési tevékenységekre nem alkalmazandó. Ugyanakkor a közhatalmi szervek e rendelet alapján végzett személyes adatkezelését, ha az adatokat a fenti célok érdekében használják fel, a kifejezetten erre vonatkozó külön uniós jogi aktusnak, az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (7) kell szabályoznia. A tagállamok az (EU) 2016/680 irányelv szerinti illetékes hatóságokat megbízhatják olyan egyéb feladatokkal is, amelyeknek ellátása nem feltétlenül a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása, illetve nem a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelem és e veszélyek megelőzése céljából történik, ebben az esetben a személyes adatoknak az említett egyéb célokból történő, egyébiránt az uniós jog hatálya alá tartozó kezelése e rendelet hatálya alá tartozik.

Az említett illetékes hatóságok által az e rendelet hatálya alá tartozó célokból végzett személyesadat-kezelésre vonatkozóan a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy konkrétabb rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be annak érdekében, hogy kiigazítsák az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását. Ezekben a rendelkezésekben a tagállamok – alkotmányos, szervezeti és közigazgatási szerkezetüket figyelembe véve – pontosabban meghatározhatják az említett illetékes hatóságok által az említett egyéb célokból végzett személyesadat-kezelésre vonatkozó egyedi követelményeket. Azokban az esetekben, amikor a személyes adatok magánfél szervezetek általi kezelése e rendelet hatálya alá esik, e rendelet keretében lehetőséget kell biztosítani a tagállamok számára, hogy – bizonyos különös feltételek mellett – egyes jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan jogi korlátozást alkalmazzanak, feltéve hogy e korlátozás egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos fontos érdekek védelme – így például a közbiztonság, valamint a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése és a vádeljárás lefolytatása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása, ezeken belül ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését – érdekében. Ennek például a pénzmosás elleni küzdelem és a bűnügyi szakértői laboratóriumok vonatkozásában van jelentősége.

(20)

Bár ezt a rendeletet a bíróságok és más igazságügyi hatóságok tevékenységeire is alkalmazni kell, az uniós, illetve a tagállami jog a személyes adatok kezelésével összefüggésben a bíróságok és más igazságügyi hatóságok által végzett kezelési műveleteket és eljárásokat pontosabban meghatározhatja. Annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatási feladataik ellátása során, beleértve a döntéshozatalt is, biztosítva legyen a bírói kar függetlensége, a felügyeleti hatóságok hatásköre nem terjedhet ki a személyes adatok olyan kezelésére, amelyet a bíróságok igazságszolgáltatási feladatkörükben eljárva végeznek. Lehetővé kell tenni, hogy az ilyen adatkezelési műveletek felügyeletével a tagállamok igazságügyi rendszerén belül olyan szakosodott szerveket bízzanak meg, amelyek elsősorban biztosítják az e rendeletben foglalt szabályoknak való megfelelést, növelik a bírói kar tudatosságát az e rendelet szerinti kötelezettségeik tekintetében és kezelik az említett adatkezelési tevékenységgel kapcsolatos panaszokat.

(21)

Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), és különösen az irányelv 12–15. cikkei szerinti, a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozó szabályok alkalmazását. Az említett irányelv a belső piac megfelelő működéséhez azzal járul hozzá, hogy biztosítja az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását.

(22)

Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó a tevékenységi helyén folytatott működése során, az Unió területén végzett bármely személyesadat-kezelést e rendelettel összhangban kell végezni, tekintet nélkül arra, hogy maga az adatkezelés az Unió területén történik-e. A tevékenységi hely valamely tevékenység tényleges és valós, tartós jelleget biztosító keretek közötti gyakorlását feltételezi. E keretek jogi formája – legyen szó akár fióktelepről vagy jogi személyiséggel rendelkező leányvállalatról – e tekintetben nem meghatározó tényező.

(23)

Annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyeket e rendelet szerinti védelemtől ne lehessen megfosztani, helyénvaló, hogy ha az adatkezelési tevékenységek termékeknek vagy szolgáltatásoknak az említett érintettek részére történő nyújtásához kapcsolódnak, az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó az Unióban tartózkodó érintettek személyes adatainak kezelését e rendelet betartásával végezze, függetlenül attól, hogy ahhoz társul-e kifizetés. Annak megállapítása érdekében, hogy az ilyen adatkezelő vagy adatfeldolgozó kínál-e termékeket és szolgáltatásokat Unió területén lévő érintetteknek, meg kell bizonyosodni arról, hogy nyilvánvaló-e, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó az Unió egy vagy több tagállamában az érintettek számára szolgáltatásokat tervez nyújtani. Nem tekintendő e szándék nyilvánvaló jelének az a puszta tény, hogy az adatkezelő, adatfeldolgozó vagy valamely közvetítő honlapja, e-mail címe vagy más elérhetősége hozzáférhető az Unió területén, sem pedig az adatkezelő tevékenységi helye szerinti harmadik országban általánosan használt nyelv használata, ha viszont például az adatkezelő olyan nyelvet vagy pénznemet használ, amely egy vagy több tagállamban is általánosan használatos, és így lehetőséget biztosít termékeknek és szolgáltatásoknak az említett másik nyelven történő megrendelésére, vagy az Unióban tartózkodó fogyasztókra vagy felhasználókra tesz utalást, az egyértelműen jelezheti, hogy az adatkezelő említett érintetteknek az Unió területén termékeket vagy szolgáltatásokat szándékozik kínálni.

(24)

Az Unióban tartózkodó érintettek személyes adatainak az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi kezelése abban az esetben is e rendelet hatálya alá tartozik, amennyiben az érintettek Unión belüli magatartásának a megfigyeléséhez kapcsolódnak. Annak meghatározása, hogy az adatkezelés az érintettek magatartásának megfigyelésének minősül-e, meg kell megvizsgálni, hogy a természetes személyeket nyomon követik-e az interneten, illetve ezt követően a természetes személy profiljának megalkotását is magában foglaló adatkezelési technikákat alkalmaznak-e, annak érdekében, hogy elsősorban a természetes személyre vonatkozó döntéseket hozzanak, valamint, hogy elemezzék vagy előre jelezzék a természetes személy személyes preferenciáit, magatartását vagy beállítottságát.

(25)

Ha a nemzetközi közjog értelmében valamely tagállam jogát kell alkalmazni, e rendeletet kell alkalmazni az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelőkre is, így például a tagállamok diplomáciai vagy konzuli képviseleteire.

(26)

Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell. Az álnevesített személyes adatok, amelyeket további információ felhasználásával valamely természetes személlyel kapcsolatba lehet hozni, azonosítható természetes személyre vonatkozó adatnak kell tekinteni. Valamely természetes személy azonosíthatóságának meghatározásakor minden olyan módszert figyelembe kell venni – ideértve például a megjelölést –, amelyről észszerűen feltételezhető, hogy az adatkezelő vagy más személy a természetes személy közvetlen vagy közvetett azonosítására felhasználhatja. Annak meghatározásakor, hogy mely eszközökről feltételezhető észszerűen, hogy egy adott természetes személy azonosítására fogják felhasználni, az összes objektív tényezőt figyelembe kell venni, így például az azonosítás költségeit és időigényét, számításba véve az adatkezeléskor rendelkezésre álló technológiákat, és a technológia fejlődését. Az adatvédelem elveit ennek megfelelően az anonim információkra nem kell alkalmazni, nevezetesen olyan információkra, amelyek nem azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkoznak, valamint az olyan személyes adatokra, amelyeket olyan módon anonimizáltak, amelynek következtében az érintett nem vagy többé nem azonosítható. Ez a rendelet ezért nem vonatkozik az ilyen anonim információk kezelésére, a statisztikai vagy kutatási célú adatkezelést is ideértve.

(27)

Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák.

(28)

A személyes adatok álnevesítése csökkentheti az érintettek számára a kockázatokat, valamint segíthet az adatkezelőknek és az adatfeldolgozóknak abban, hogy az adatvédelmi kötelezettségeiknek megfeleljenek. Az „álnevesítés” e rendeletbe történő kifejezett bevezetése nem irányul más adatvédelmi intézkedés kizárására.

(29)

Az álnevesítés személyes adatok kezelése során történő alkalmazásának ösztönzése céljából lehetővé kell tenni az álnevesítésre irányuló intézkedések és az általános elemzés egyidejű alkalmazását egyazon adatkezelő szervezetén belül, amennyiben az adatkezelő meghozta azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek e rendelet az érintett adatkezelés vonatkozásában történő végrehajtásához szükségesek, továbbá biztosítja, hogy az ahhoz szükséges további információkat, amely által a személyes adatokat egy adott érintetthez lehessen kapcsolni, elkülönítve tárolják. A személyes adatokat kezelő adatkezelő megjelöli, hogy ugyanazon a szervezeten belül ki minősül feljogosított személyek.

(30)

A természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, valamint egyéb azonosítókkal, például rádiófrekvenciás azonosító címkékkel. Ezáltal olyan nyomok keletkezhetnek, amelyek egyedi azonosítókkal és a szerverek által fogadott egyéb információkkal összekapcsolva felhasználhatók a természetes személyes profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

(31)

Azok a közhatalmi szervek, amelyekkel hivatalos feladataikkal kapcsolatos jogi kötelezettségeik keretében személyes adatokat közölnek, így például az adó- és vámhatóságok, a pénzügyi nyomozóegységek, a független közigazgatási hatóságok, valamint az értékpapírpiacok szabályozásáért és felügyeletéért felelős pénzügyi hatóságok nem tekinthetők címzettnek, amikor olyan személyes adatokat kapnak, amelyek az uniós vagy a tagállami jog alapján egy konkrét közérdekű vizsgálat lefolytatásához szükségesek. A közhatalmi szervek nyilvánosságra hozatal iránti kérelmeit eseti alapon, írásban, indokolással ellátva kell benyújtani, és azok nem vonatkozhatnak teljes nyilvántartási rendszerekre, illetve nem eredményezhetik nyilvántartási rendszerek összekapcsolását. Az említett személyes adatok e közhatalmi szervek általi kezelése során – az adatkezelés céljának megfe – a vonatkozó adatvédelmi szabályokat be kell tartani.

(32)

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli – ideértve az elektronikus úton tett –, vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja a természetes személyt érintő személyes adatok kezeléséhez. Ilyen hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett valamely internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, valamint bármely egyéb olyan nyilatkozat vagy cselekedet is, amely az adott összefüggésben az érintett hozzájárulását személyes adatainak tervezett kezeléséhez egyértelműen jelzi. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés ezért nem minősül hozzájárulásnak. A hozzájárulás az ugyanazon cél vagy célok érdekében végzett összes adatkezelési tevékenységre kiterjed. Ha az adatkezelés egyszerre több célt is szolgál, akkor a hozzájárulást az összes adatkezelési célra vonatkozóan meg kell adni. Ha az érintett hozzájárulását elektronikus felkérést követően adja meg, a felkérésnek egyértelműnek és tömörnek kell lennie, és az nem gátolhatja szükségtelenül azon szolgáltatás igénybevételét, amely vonatkozásában a hozzájárulást kérik.

(33)

Gyakran nem lehetséges a tudományos kutatási célú személyesadat-kezelés célját az adatgyűjtés időpontjában teljes mértékben azonosítani. Ezért lehetővé kell tenni az érintettek számára, hogy a tudományos kutatás bizonyos területeire vonatkozóan hozzájárulásukat adják az adatkezeléshez, betartva a tudományos kutatásokra vonatkozó, elismert etikai előírásokat. Az érintettek számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy – annyiban, ha a célok ezt lehetővé teszik – csak egyes kutatási területekre vagy a kutatási projekteknek csupán bizonyos részeire vonatkozóan adjanak hozzájárulást.

(34)

A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

(35)

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak: a természetes személyre vonatkozó olyan személyes adatok, amelyeket az egyénnek a 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (9) említett egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel, vagy ilyen szolgáltatások nyújtása során gyűjtöttek, a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat, valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk, és bármilyen, például az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy in vitro diagnosztikai teszt.

(36)

Az adatkezelő Unión belüli tevékenységi központja az Unión belüli központi ügyvitelének helye, kivéve, ha a személyes adatok kezelésének céljaira és eszközeire vonatkozó döntéseket az adatkezelő egy másik Unión belüli tevékenységi helyén hozzák, amely esetben ez utóbbi másik tevékenységi központot kell a tevékenységi központnak tekinteni. Az adatkezelő Unión belüli tevékenységi központját objektív szempontok alapján kell meghatározni, és e fogalom magában foglalja az adatkezelés céljára és eszközeire vonatkozó fő döntéseket meghatározó ügyvezetési tevékenység tényleges és valós, tartós jelleget biztosító körülmények közötti gyakorlását. E szempont nem függhet attól, hogy a személyes adatok kezelése a szóban forgó helyszínen zajlik-e. A személyes adatok kezelésére szolgáló műszaki eszközök jelenléte és használata, illetve az adatkezelési tevékenység önmagában nem jár tevékenységi központként való minősítéssel, és ezért nem meghatározó szempontja a tevékenységi központnak. Az adatfeldolgozó tevékenységi központja az Unión belüli központi ügyvitelének helye kell, hogy legyen, vagy ha az Unióban nem rendelkezik központi ügyviteli hellyel, akkor az a hely, ahol az Unióban a fő adatkezelési tevékenységek zajlanak. Az adatkezelőt és az adatfeldolgozót egyaránt érintő esetekben továbbra is annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága az illetékes fő felügyeleti hatóság, amelynek területén az adatkezelő tevékenységi központja található, azonban az adatfeldolgozó felügyeleti hatósága érintett felügyeleti hatóságnak tekintendő, ennek a felügyeleti hatóságnak részt kell vennie az e rendeletben meghatározott együttműködési eljárásban. Az olyan tagállam(ok) felügyeleti hatóságai, amely(ek) területén az adatfeldolgozó egy vagy több tevékenységi hellyel rendelkezik, semmi esetre sem tekinthetők érintett felügyeleti hatóságnak, ha az adott döntéstervezet csak az adatkezelőre vonatkozik. Ha az adatkezelést vállalkozáscsoport végzi, az ellenőrző vállalkozás tevékenységi központja tekintendő a vállalkozáscsoport tevékenységi központjának, kivéve, ha az adatkezelés céljait és eszközeit valamely más vállalkozás határozza meg.

(37)

A vállalkozáscsoportot egy ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások alkotják; ellenőrző vállalkozásnak azt a vállalkozást kell tekinteni, amely – például tulajdonosi jogok, pénzügyi részesedés vagy az arra vonatkozó szabályok, vagy a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok végrehajtására való jogosultság révén – a többi vállalkozás felett meghatározó befolyást gyakorol. Az a vállalkozás, amely ellenőrzi a hozzá kapcsolt vállalkozásokban a személyes adatok kezelését, ezen intézményekkel együtt „vállalkozáscsoportnak” tekinthető jogalanyt alkot.

(38)

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja, továbbá a gyermekek személyes adatainak a közvetlenül a részükre nyújtott szolgáltatások igénybevétele során történő gyűjtésére. A közvetlenül a gyermek részére nyújtott megelőzési és tanácsadási szolgáltatások esetében nincs szükség a szülői felügyelet gyakorlójának hozzájárulására.

(39)

A személyes adatok kezelésének jogszerűnek és tisztességesnek kell lennie. A természetes személyek számára átláthatónak kell lennie, hogy a rájuk vonatkozó személyes adataikat hogyan gyűjtik, használják fel, azokba hogy tekintenek bele vagy milyen egyéb módon kezelik, valamint azzal összefüggésben, hogy a személyes adatokat milyen mértékben kezelik vagy fogják kezelni. Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatás, illetve kommunikáció könnyen hozzáférhető és közérthető legyen, valamint hogy azt világosan és egyszerű nyelvezettel fogalmazzák meg. Ez az elv vonatkozik különösen az érintetteknek az adatkezelő kilétéről és az adatkezelés céljáról való tájékoztatására, valamint az azt célzó további tájékoztatásra, hogy biztosított legyen az érintett személyes adatainak tisztességes és átlátható kezelése, továbbá arra a tájékoztatásra, hogy az érintetteknek jogukban áll megerősítést és tájékoztatást kapni a róluk kezelt adatokról. A természetes személyt a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokról, szabályokról, garanciákról és jogokról tájékoztatni kell, valamint arról, hogy hogyan gyakorolhatja az adatkezelés kapcsán megillető jogokat. A személyes adatkezelés konkrét céljainak mindenekelőtt explicit módon megfogalmazottaknak és jogszerűeknek, továbbá már a személyes adatok gyűjtésének időpontjában meghatározottaknak kell lenniük. A személyes adatoknak a kezelésük céljára alkalmasaknak és relevánsaknak kell lenniük, az adatok körét pedig a célhoz szükséges minimumra kell korlátozni. Ehhez pedig biztosítani kell különösen azt, hogy a személyes adatok tárolása a lehető legrövidebb időtartamra korlátozódjon. Személyes adatok csak abban az esetben kezelhetők, ha az adatkezelés célját egyéb eszközzel észszerű módon nem lehetséges elérni. Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg. A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden észszerű lépést meg kell tenni. A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

(40)

Annak érdekében, hogy a személyes adatok kezelése jogszerű legyen, annak az érintett hozzájárulásán kell alapulnia, vagy valamely egyéb jogszerű, jogszabály által megállapított – akár e rendeletben, akár más, az e rendeletben említettek szerinti uniós vagy tagállami jogban foglalt – alappal kell rendelkeznie, ideértve az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségeknek való megfelelés szükségességét, az érintett által kötött esetleges szerződés teljesítését, illetve az érintett által kért, a szerződéskötést megelőzően megteendő lépéseket.

(41)

Amikor ez a rendelet jogalapra vagy jogalkotási intézkedésre hivatkozik, ez nem szükségszerűen jelent – az érintett tagállam alkotmányos rendjéből fakadó követelmények sérelme nélkül – valamely parlament által elfogadott jogszabályt. Mindazonáltal az ilyen jogalapnak vagy jogalkotási intézkedésnek világosnak és pontosnak kell lennie, alkalmazásának pedig előreláthatónak kell lennie a hatálya alá tartozó személyek számára, összhangban az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítélkezési gyakorlatával.

(42)

Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, az adatkezelő számára lehetővé kell tenni, hogy bizonyítani tudja, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult. Különösen a más ügyben tett írásbeli nyilatkozattal összefüggésben garanciákkal szükséges biztosítani azt, hogy az érintett tisztában legyen azzal a ténnyel, hogy hozzájárulását adta, valamint azzal, hogy ezt milyen mértékben tette. A 93/13/EGK tanácsi irányelvnek (10) megfelelően az adatkezelő előre megfogalmazott hozzájárulási nyilatkozatról gondoskodik, amelyet érthető és könnyen hozzáférhető formában bocsát rendelkezésre, nyelvezetének pedig világosnak és egyszerűnek kell lennie, és nem tartalmazhat tisztességtelen feltételeket. Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával. A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetőséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válna.

(43)

Annak biztosítása érdekében, hogy hozzájárulást önkéntesen adták, a hozzájárulás olyan egyedi esetekben nem szolgálhat érvényes jogalapként a személyes adatok kezeléséhez, amelyekben az érintett és az adatkezelő között egyértelműen egyenlőtlen viszony áll fenn, különösen ha az adatkezelő közhatalmi szerv, és az adott helyzet valamennyi körülményét figyelembe véve ezért valószínűtlen, hogy a szóban forgó hozzájárulás megadása önkéntesen történt. A hozzájárulás nem tekinthető önkéntesnek, ha nem tesz lehetővé külön-külön hozzájárulást a különböző személyes adatkezelési műveletekhez, noha az adott esetben megfelelő, illetve ha egy – például szolgáltatási – szerződés teljesítését a hozzájárulástól teszik függővé, annak ellenére, hogy a hozzájárulás nem szükséges az a szerződés teljesítéséhez.

(44)

Az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.

(45)

Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie. Ez a rendelet nem követeli meg, hogy az egyes konkrét adatkezelési műveletekre külön-külön jogszabály vonatkozzon. Elegendő lehet az is, ha egyetlen jogszabály szolgál jogalapul több olyan adatkezelési művelethez is, amely az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségen alapul, illetve amelyre közérdekből végzett feladat ellátásához vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásához van szükség. Az adatkezelés célját is uniós vagy tagállami jogban kell meghatározni. E rendeletnek a személyes adatok kezelésének jogszerűségére vonatkozó általános feltételeit ezen túlmenően ezek pontosíthatják, az adatkezelő megjelölésére vonatkozó pontos szabályokat, az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok típusát, az érintetteket, azokat a szervezeteket, amelyekkel a személyes adatok közölhetők, az adatkezelés céljára vonatkozó korlátozásokat, az adattárolás időtartamát, valamint egyéb, a jogszerű és tisztességes adatkezelés biztosításához szükséges intézkedéseket is meghatározhatják. Uniós vagy tagállami jog határozza meg továbbá, hogy a közérdekű vagy közhatalmi feladatot teljesítő adatkezelőnek közhatalmi szervnek vagy egyéb, a közjog hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személynek, vagy ha ezt a közérdek egészségügyi célok, mint például a népegészségügyi, illetve szociális védelmi és az egészségügyi szolgálatok irányítása miatt indokolttá teszi, a magánjog hatálya alá tartozó szervnek – például szakmai egyesületnek – kell-e lennie.

(46)

Az adatkezelést szintén jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető. A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.

(47)

Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll. A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre. Mivel a jogalkotó feladata, hogy jogszabályban határozza meg, hogy a közhatalmi szervek milyen jogalapon kezelhetek személyes adatokat, az adatkezelő jogszerű érdekét alátámasztó jogalapot nem lehet alkalmazni, a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

(48)

A vállalkozáscsoport vagy központi szervhez kapcsolódó intézmények részét képező adatkezelőknek jogos érdeke fűződhet ahhoz, hogy a vállalkozáscsoporton belül belső adminisztratív célból személyes adatokat továbbítsanak, ideértve az ügyfelek és az alkalmazottak személyes adatainak a kezelését is. A személyes adatok továbbítására vonatkozó általános elvek nem különböznek abban az esetben sem, ha a vállalkozáscsoporton belüli személyes adatok továbbításának címzettje harmadik országban található.

(49)

Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai vészhelyzetekre reagáló egység (CERT), hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek (CSIRT), elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és informatikai biztonság garantálásához feltétlenül szükséges és arányos, vagyis adott titkossági szinten az érintett hálózat vagy információs rendszer ellenálló képessége az e hálózatokon és rendszereken tárolt vagy továbbított adatok, valamint az e hálózatok és rendszerek által nyújtott vagy rajtuk keresztül elérhető kapcsolódó szolgáltatások hozzáférhetőségét, hitelességét, integritását és bizalmas jellegét sértő véletlen eseményekkel, illetve jogellenes vagy rosszhiszemű tevékenységekkel szemben. Ez magában foglalhatja például az elektronikus kommunikációs hálózatokhoz való engedély nélküli hozzáférés és a rosszindulatú programterjesztés megakadályozását, továbbá a szolgáltatás megtagadásával járó támadások, valamint a számítógépes és elektronikus kommunikációs rendszerekben való károkozás megállítását.

(50)

A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését. Ha az adatkezelés közérdekből elvégzendő feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása érdekében szükséges, uniós vagy tagállami jog meghatározhatja és pontosan leírhatja azokat a feladatokat és célokat, amelyek tekintetében a további adatkezelés jogszerűnek és összeegyeztethetőnek tekintendő. A közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból folytatott további adatkezelést összeegyeztethető, jogszerű adatkezelési műveleteknek kell tekinteni. Az uniós vagy tagállami jogban foglalt, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogalap a további adatkezeléshez is jogalapul szolgálhat. Annak megállapításához, hogy a további adatkezelés célja összeegyeztethető-e a személyes adatok gyűjtésének eredeti céljával, az adatkezelő – az eredeti adatkezelés jogszerűségére vonatkozó valamennyi előírás teljesítését követően – figyelembe veszi többek között minden, az említett eredeti célok és a tervezett további adatkezelési célok között fennálló összefüggést, az adatgyűjtés körülményeit, ideértve különösen az érintettnek a további adatfelhasználásra vonatkozó, az adatkezelővel fennálló kapcsolatán alapuló észszerű elvárásait is, továbbá a személyes adatok jellegét, a tervezett további adatkezelés következményeit az érintettekre nézve, valamint a megfelelő garanciák meglétét mind az eredeti, mind a tervezett további személyesadat-kezelési műveletek során.

Ha az érintett hozzájárulását adta, illetve ha az adatkezelés uniós vagy tagállami jogon alapul, és egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül bizonyos fontos közérdekek védelme szempontjából, a célok összeegyeztethetőségétől függetlenül az adatkezelő jogosult a szóban forgó adatokon további adatkezelést végezni. Minden esetben biztosítani kell az e rendeletben rögzített elvek érvényesülését, valamint különösen az érintett tájékoztatását ezen egyéb célokról és a jogairól, ideértve a tiltakozáshoz való jogról. Az adatkezelő jogos érdekének tekintendő, ha jelzi a lehetséges bűncselekményeket vagy a közbiztonságot fenyegető veszélyeket, és az ugyanazon bűncselekményhez vagy közbiztonságot fenyegető veszélyhez kapcsolódó releváns személyes adatokat egyedi esetekben vagy több különálló esetben továbbítja az illetékes hatóságnak. Ha azonban az adatkezelés nem egyeztethető össze valamely jogi, szakmai vagy egyéb titoktartási kötelezettséggel, az adatkezelő jogos érdekében álló ilyen adattovábbítást, illetve a személyes adatok további kezelését meg kell tiltani.

(51)

Az alapvető jogok és szabadságok szempontjából a természetüknél fogva különösen érzékeny személyes adatok egyedi védelmet igényelnek, mivel az alapvető jogokra és szabadságokra nézve a kezelésük körülményei jelentős kockázatot hordozhatnak. Ilyen adatnak minősül a faji vagy etnikai származásra utaló személyes adatok is; e tekintetben megjegyzendő, hogy a „faji származás” kifejezés e rendelet keretében történő alkalmazása nem értelmezhető úgy, hogy az Unió elfogadja a különböző emberi fajok létezésének megállapítására törekvő elméleteket. A fényképek kezelését nem szükséges szisztematikusan különleges adatkezelésnek tekinteni, mivel azokra csak azokban az esetekben vonatkozik a biometrikus adatok fogalommeghatározása, amikor a természetes személy egyedi azonosítását vagy hitelesítését lehetővé tevő speciális eszközzel kezelik őket. Az ilyen adatok nem kezelhetők, kivéve, ha az adatkezelés az e rendeletben meghatározott egyedi esetekben megengedett, azt is figyelembe véve, hogy a tagállami jog különös rendelkezéseket állapíthat meg az adatok védelmére vonatkozóan annak érdekében, hogy kiigazítsák az e rendeletben foglalt szabályok alkalmazását valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés vagy közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása tekintetében. Az ilyen adatkezelésre vonatkozó konkrét előírásokon kívül e rendelet általános elveit és egyéb szabályait kell alkalmazni, különösen a jogszerű adatkezelés feltételei tekintetében. A személyes adatok ilyen különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozó általános tilalomtól való eltérésről kifejezetten rendelkezni kell, ideértve, ha az érintett egyértelmű hozzájárulását adja, vagy bizonyos sajátos adatkezelési szükségletekre tekintettel, különösen, ha az adatkezelést jogszerű tevékenységük keretében olyan egyesületek, illetve alapítványok végzik –, amelyek célja az alapvető szabadságok gyakorlásának lehetővé tétele.

(52)

A személyes adatok különleges kategóriáira vonatkozó adatkezelési tilalomtól való eltérés szintén megengedhető, ha erről az uniós vagy tagállami jog rendelkezik, és ha arra megfelelő garanciák mellett kerül sor a személyes adatok és más alapvető jogok védelme érdekében, ha ez valamely közérdeken alapul, így különösen a foglalkoztatási jog és a szociális védelmi jog területén, a nyugdíjakat is beleértve, valamint a népegészség-védelem, a nyomonkövetési és riasztási célok, a fertőző betegségek és más súlyos egészségügyi veszélyek megelőzése, valamint az ellenük való védekezés érdekében végzett személyesadat-kezelés esetében. Ezekre az eltérésekre egészségügyi célokból – köztük a népegészségüggyel és az egészségügyi szolgáltatások irányításával kapcsolatos célokból – kerülhet sor, különösen annak biztosítása érdekében, hogy az egészségbiztosítási rendszer szolgáltatásaival és juttatásaival kapcsolatos igények rendezésére szolgáló eljárások magas szintűek és költséghatékonyak legyenek, továbbá a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból. Eltérés alapján az ilyen személyes adatok kezelése olyan esetekben lehetséges, amikor az jogi igények előterjesztése, érvényesítése, illetve védelme céljából szükséges, függetlenül attól, hogy erre bírósági eljárás, közigazgatási, vagy egyéb, nem bírósági útra tatozó eljárás keretében kerül-e sor.

(53)

A különleges kategóriába tartozó, magasabb szintű védelmet igénylő személyes adatokat kizárólag abban az esetben lehet az egészséggel kapcsolatos célokból kezelni, ha az az említett céloknak a természetes személyek és a társadalom egészének érdekében történő eléréséhez szükséges, különösen az egészségügyi és szociális szolgáltatások és rendszerek irányításának összefüggésében, beleértve azt is, amikor az irányító és központi nemzeti egészségügyi hatóságok a következő célokból végzik az ilyen adatok kezelését: minőségellenőrzés, információkezelés, valamint az egészségügyi és szociális rendszer általános országos és helyi felügyelete, továbbá az egészségügyi és szociális ellátás, a határokon átnyúló egészségügyi ellátás, valamint a népegészség-védelem folytonosságának biztosítása, nyomonkövetési és riasztási célok, a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási vagy statisztikai célból közérdekű célt szolgáló uniós vagy tagállami jog alapján, illetve a népegészség területén közérdekből készített tanulmányok céljából. Ebből kifolyólag a sajátos adatkezelési szükségletek tekintetében ebben a rendeletben harmonizált feltételeket kell meghatározni az egészségügyi személyes adatok különleges kategóriáinak kezelésére vonatkozóan, különösen azt illetően, ha ezen adatok kezelését bizonyos egészséggel kapcsolatos célokból olyan személyek végzik, akikre jogszabályban megállapított szakmai titoktartási kötelezettség vonatkozik. Az uniós vagy tagállami jogban rendelkezni kell olyan célzott és megfelelő intézkedésekről, amelyek a természetes személyek alapvető jogainak és személyes adatainak védelmére irányulnak. A tagállamok további feltételeket – például korlátozásokat – tarthatnak hatályban, illetve vezethetnek be a genetikai adatok, a biometrikus adatok és az egészségügyi adatok kezelésére vonatkozóan. Ez azonban nem akadályozhatja a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását azokban az esetekben, amikor az említett feltételek az ilyen adatok határokon átnyúló kezelésére vonatkoznak.

(54)

A népegészség területén közérdekből szükséges lehet a személyes adatok különleges kategóriáinak az érintett hozzájárulása nélkül történő kezelése. Az ilyen adatkezelés vonatkozásában a természetes személyek jogainak és szabadságainak védelme érdekében, megfelelő és célzott intézkedéseket kell hozni. Ebben az összefüggésben a „népegészség” fogalmát az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározottak szerint a következőképpen kell értelmezni: valamennyi, az egészséggel kapcsolatos elem, nevezetesen az egészségi állapot – beleértve a morbiditást és a fogyatékosságot –, az egészségi állapotot meghatározó tényezők, az egészségügyi ellátással kapcsolatos igények, az egészségügyi ellátásra biztosított források, az egészségügyi ellátás nyújtása és az ahhoz való általános hozzáférés, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadások és finanszírozás, továbbá a halálokok. Az egészségügyi adatok ilyen közérdekű kezelése nem eredményezheti a személyes adatok más célokból harmadik személyek, így munkáltatók, vagy biztosítók és bankok általi kezelését.

(55)

A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

(56)

Ha választással kapcsolatos tevékenységek során valamely tagállamban a demokratikus rendszer működése megkívánja, hogy a politikai pártok személyes adatokat gyűjtsenek az emberek politikai véleményéről, akkor az ilyen adatok kezelése közérdekből megengedhető, feltéve hogy megfelelő garanciák vannak érvényben.

(57)

Ha az adatkezelő által kezelt személyes adatok nem teszik lehetővé az adatkezelő számára valamely természetes személy azonosítását, akkor az adatkezelőt az érintett személyazonosságának megállapítása érdekben nem lehet további információk beszerzésére kötelezni annak érdekében, hogy az adatkezelő megfeleljen e rendelet valamely rendelkezésének. Az adatkezelő ugyanakkor nem utasíthatja vissza az érintett által a jogai gyakorlásának támogatása érdekében nyújtott további információkat. Az azonosítás magában foglalja az érintettek például olyan hitelesítési mechanizmus révén történő digitális azonosítását, amelynek keretében az érintett ugyanazokat a belépési azonosító adatokat adja meg, amelyeket az adatkezelő által nyújtott online szolgáltatáshoz történő bejelentkezéshez használ.

(58)

Az átláthatóság elve megköveteli, hogy a nyilvánosságnak vagy az érintettnek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, valamint hogy azt világos és közérthető nyelven fogalmazzák meg, illetve – ezen túlmenően – szükség esetén vizuálisan is megjelenítsék. Az ilyen tájékoztatás nyújtható elektronikus formátumban is, így például a nyilvánosságnak szánt tájékoztatás közölhető valamely honlapon keresztül. Ez különösen olyan helyzetekben lehet fontos, amikor a szereplők nagy száma és a gyakorlat technológiai összetettsége megnehezíti az érintett számára annak megismerését és megértését, hogy gyűjtenek-e róla személyes adatokat, és ha igen, ki és milyen célból, ilyen például az online reklámozás esete. Mivel a gyermekek különös védelmet igényelnek, a kifejezetten gyermekekre vonatkozó adatkezelés vonatkozásában minden információt és kommunikációt olyan világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni, amelyet a gyermek könnyen megért.

(59)

Az érintettek e rendeletben biztosított jogainak gyakorlását megkönnyítő intézkedéseket kell biztosítani, ideértve olyan mechanizmusok biztosítását, amely által többek között az érintettnek lehetősége van díjmentesen kérelmezni, illetve adott esetben megkapni különösen a személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését és törlését, valamint gyakorolja a tiltakozáshoz való jogát. Az adatkezelő ennek megfelelően biztosítja a kérelmek elektronikus benyújtását lehetővé tevő eszközöket is különösen, ha a személyes adatok kezelése elektronikus úton történik. Az adatkezelőt kötelezni kell arra, hogy az érintett kérelmére indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónapon belül válaszoljon, és ha az adatkezelő az érintett bármely kérelmének nem tesz eleget, indokolnia kell azt.

(60)

A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. Az adatkezelő olyan további információt is az érintett rendelkezésére bocsát, amelyek a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit és kontextusát. Az érintettet továbbá a profilalkotás tényéről és annak következményeiről tájékoztatni kell. Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon. Amikor az ikonokat elektronikus formátumban jelenítik meg, azoknak géppel olvashatóknak kell lenniük.

(61)

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, észszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani. Ha a személyes adatok jogszerűen közölhetőek más címzettel, a címzettel történő első közléskor arról az érintettet tájékoztatni kell. Ha az adatkezelő a személyes adatokat a gyűjtésük eredeti céljától eltérő célból kívánja kezelni, a további adatkezelést megelőzően az érintettet erről az eltérő célról és minden egyéb szükséges tudnivalóról tájékoztatnia kell. Ha az adatkezelő nem tud tájékoztatást nyújtani az érintett részére a személyes adatok eredetéről, mivel azok különböző forrásokból származnak, általános tájékoztatást kell adni.

(62)

Mindazonáltal a tájékoztatás nyújtására vonatkozó kötelezettség előírása nem szükséges, ha az érintettnek ez az információ már a birtokában van, vagy ha a személyes adat rögzítését, illetve közlését valamely jogszabály kifejezetten előírja, vagy ha az érintett tájékoztatása lehetetlennek bizonyul vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne. E helyzet állhat elő különösen akkor, ha az adatkezelés közérdekű archiválás célt, tudományos és történelmi kutatási célt vagy statisztikai célt szolgál. E tekintetben az érintettek számát, az adatok korát, valamint az elfogadott megfelelő garanciákat figyelembe kell venni.

(63)

Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és észszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Ez magában foglalja az érintett jogát arra, hogy az egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokhoz – mint például a diagnózis, a vizsgálati leletek, a kezelőorvosok véleményei, valamint a kezeléseket és a beavatkozásokat tartalmazó egészségügyi dokumentációk – hozzáférjen. Ezért minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik, a személyes adatok címzettjeit, azt, hogy a személyes adatok automatizált kezelése milyen logika alapján történt, valamint azt, hogy az adatkezelés – legalább abban az esetben, amikor az profilalkotásra épül – milyen következményekkel járhat, továbbá hogy minderről tájékoztatást kapjon. Ha lehetséges, az adatkezelő távoli hozzáférést biztosíthat egy biztonságos rendszerhez, amelyen keresztül az érintett a saját személyes adataihoz közvetlenül hozzáférhet. Ez a jog nem érintheti hátrányosan mások jogait és szabadságait, beleértve az üzleti titkokat vagy a szellemi tulajdont, és különösen a szoftverek védelmét biztosító szerzői jogokat. Ezek a megfontolások mindazonáltal nem eredményezhetik azt, hogy az érintettől minden információt megtagadnak. Ha az adatkezelő nagy mennyiségű információt kezel az érintettre vonatkozóan, kérheti az érintettet, hogy az információk közlését megelőzően pontosítsa, hogy kérése mely információkra vagy mely adatkezelési tevékenységekre vonatkozik.

(64)

Az adatkezelő minden észszerű intézkedést megtesz a hozzáférést kérő érintett személyazonosságának megállapítására, különösen az online szolgáltatásokkal és az online azonosítókkal összefüggésben. Az adatkezelő nem őrizheti meg a személyes adatokat kizárólag abból a célból, hogy a lehetséges kérelmeket meg tudja válaszolni.

(65)

Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléshez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek. Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes adatokat, különösen az internetről. Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek. Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

(66)

Az elfeledtetéshez való jog online környezetben történő megerősítése érdekében a törléshez való jogot emellett oly módon szükséges kiterjeszteni, hogy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó adatkezelőnek észszerű lépéseket kell tennie – ideértve a technikai intézkedések alkalmazását is – annak érdekében, hogy az ilyen személyes adatokat kezelő adatkezelőket tájékoztassa arról, hogy az érintett kezdeményezte a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését. E tájékoztatás során az adatkezelő a rendelkezésre álló technológiát és a végrehajtás költségeit figyelembe veszi annak érdekében, hogy a személyes adatokat kezelő adatkezelők értesüljenek az érintett kéréséről.

(67)

A személyes adatok kezelésének korlátozására alkalmazott módszerek közé tartozhat többek között a szóban forgó személyes adatoknak egy másik adatkezelő rendszerbe történő ideiglenes áthelyezése vagy a felhasználók számára való hozzáférhetőségük megszüntetése, vagy egy honlapról az ott közzétett adatok ideiglenes eltávolítása. Az adatkezelés korlátozását az automatizált nyilvántartási rendszerekben alapvetően technikai eszközökkel kell biztosítani, oly módon, hogy a személyes adatokon további adatkezelési műveleteket ne végezzenek el és azokat ne lehessen megváltoztatni. Azt a tényt, hogy a személyes adatok kezelése korlátozott, egyértelműen jelezni kell a rendszerben.

(68)

Ha a személyes adatok kezelése automatizált módon történik, az érintettek számára – a saját adataik feletti rendelkezés további erősítése érdekében – lehetővé kell tenni azt is, hogy az általuk az adatkezelő rendelkezésére bocsátott, rájuk vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható és interoperábilis formátumban megkapják, és azokat egy másik adatkezelő részére továbbítsák. Az adatkezelőket ösztönözni kell, hogy az adathordozhatóságot lehetővé tevő interoperábilis formátumokat fejlesszenek ki. Ez a jog abban az esetben gyakorolható, ha az érintett a személyes adatokat a hozzájárulása alapján bocsátotta rendelkezésre, illetve ha az adatkezelés szerződés teljesítéséhez szükséges. E jog nem gyakorolható akkor, ha az adatkezelés jogalapja a hozzájárulástól vagy szerződéstől eltérő egyéb jogalap. Ez a jog természeténél fogva nem állhat fenn olyan adatkezelőkkel szemben, akik a személyes adatok kezelését közhatalmi feladataik gyakorlása keretében végzik. Ennélfogva nem gyakorolható különösen akkor, ha a személyes adatok kezelésére valamely, az adatkezelőre alkalmazandó jogi kötelezettség teljesítéséhez, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Az érintett azon joga, hogy továbbítsa, illetve megkapja a rá vonatkozóan kezelt személyes adatokat, nem teremthet olyan kötelezettséget az adatkezelők számára, hogy egymással műszakilag kompatibilis adatkezelő rendszereket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ha egy adott személyes adatállomány egynél több érintettre vonatkozik, a személyes adatok megszerzéséhez való jog nem sértheti az egyéb érintettek e rendelet szerinti jogait. Ez a jog nem érinti továbbá az érintettnek jogát arra, hogy a személyes adatainak törlését elérje, sem pedig az e jogra vonatkozóan e rendeletben megállapított korlátozásokat, továbbá nem járhat különösen az érintettre vonatkozó olyan személyes adatok törlésével, amelyeket az érintett valamely szerződés teljesítése céljából bocsátott rendelkezésre, ha és ameddig a szóban forgó személyes adatokra szükség van az adott szerződés teljesítéséhez. Az érintett jogosult arra, hogy az adatokat az adatkezelők egymás között közvetlenül továbbítsák, ha ez technikailag megvalósítható.

(69)

Bármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján van szükség. Az adatkezelő bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvezhet.

(70)

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő – eredeti vagy további – kezelése ellen, amelybe beletartozik a profilalkotás is, ha az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik. Az érintett figyelmét e jogra kifejezetten fel kell hívni, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.

(71)

Az érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen alapuló – akár intézkedést is magában foglaló – döntés hatálya, amely a rá vonatkozó egyes személyes jellemzők kiértékelésén alapul, és amely rá nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti, mint például egy online hitelkérelem automatikus elutasítása vagy emberi beavatkozás nélkül folytatott online munkaerő-toborzás. Ilyen adatkezelésnek minősül a „profilalkotás” is, vagyis a természetes személyekre vonatkozó személyes jellemzők bármilyen automatizált személyes adatok kezelése keretében történő kiértékelése, különösen az érintett munkahelyi teljesítményére, gazdasági helyzetére, egészségi állapotára, személyes preferenciáira vagy érdeklődési körökre, megbízhatóságra vagy viselkedésre, tartózkodási helyére vagy mozgására vonatkozó jellemzők elemzésére és előrejelzésére, ha az az érintettre nézve joghatással jár vagy őt hasonlóan jelentős mértékben érinti. Megengedhető azonban az efféle adatkezelésen – ideértve profilalkotást is – alapuló döntéshozatal, ha azt az olyan uniós vagy tagállami jog kifejezetten engedélyezi, amelynek hatálya alá az adatkezelő tartozik, például a csalások és az adócsalás nyomon követése és megelőzése céljából, feltéve hogy erre az uniós intézmények vagy a tagállami felügyeleti hatóságok szabályaival, előírásaival és ajánlásaival összhangban kerül sor, vagy az adatkezelő által nyújtott szolgáltatás biztonságának és megbízhatóságának a biztosítása érdekében, vagy ha arra valamely, az érintett és egy adatkezelő közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében van szükség, vagy ha az érintett ahhoz kifejezett hozzájárulását adta. Az ilyen adatkezelés mindazonáltal csakis megfelelő garanciák mellett végezhető, amelybe beletartozik az érintett külön tájékoztatása és az ahhoz való joga, hogy emberi beavatkozást kérjen és kapjon, különösen hogy kifejtse álláspontját, hogy magyarázatot kapjon az ilyen értékelés alapján hozott döntésről és hogy megtámadja a döntést. Az ilyen intézkedés gyermekre nem vonatkozhat.

Az érintett szempontjából tekintve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosítása érdekében – az adatkezelés konkrét körülményeinek figyelembevételével – az adatkezelő a profilalkotáshoz megfelelő matematikai és statisztikai eljárásokat alkalmaz, olyan technikai és szervezési intézkedéseket vezet be, amelyek biztosítják különösen az adatok pontatlanságát előidéző tényezők korrekcióját és a hibalehetőségek minimálisra csökkentését, továbbá a személyes adatok biztonságáról oly módon gondoskodik, amely az érintett érdekeit és jogait potenciálisan veszélyeztető tényezőket figyelembe veszi, és amely megakadályozza egyebek között az olyan hatások érvényesülését, amelyek a természetes személyek közötti hátrányos megkülönböztetést eredményeznek faji vagy etnikai származás, politikai vélemény, vallási vagy világnézeti meggyőződés, szakszervezeti tagság, genetikai vagy egészségi állapot, szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján, illetve amelyek ilyen hatást kiváltó intézkedésekhez vezetnek. A személyes adatok különleges kategóriáit célzó automatizált döntéshozatal és profilalkotás csak bizonyos meghatározott feltételek mellett engedélyezhető.

(72)

A profilalkotást ennek a rendeletnek a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései szabályozzák, például az adatkezelés jogalapja és az adatkezelési elvek tekintetében. Az e rendelet által létrehozott Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: a Testület) számára lehetővé kell tenni, hogy erre vonatkozóan iránymutatást adjon ki.

(73)

Az uniós és a tagállami jog olyan mértékig korlátozhat bizonyos elveket, a tájékoztatáshoz való jogot, a hozzáférési, helyesbítési és törlési jogot, az adathordozhatósághoz való jogot, a tiltakozáshoz való jogot, a profilalkotáson alapuló döntéseket és az adatvédelmi incidens érintettel történő közlését, valamint az adatkezelők bizonyos kapcsolódó kötelezettségeit, amilyen mértékig ez egy demokratikus társadalomban szükségesnek és arányosnak tekinthető a közbiztonság védelme érdekében – beleértve az emberi élet védelmét különösen a természeti vagy ember okozta katasztrófákkal szemben, valamint a bűncselekményeknek vagy a szabályozott szakmák etikai szabályai megsértésének a megelőzését, kivizsgálását és a megfelelő büntető- vagy fegyelmi eljárás lefolytatását, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtását és ezen belül többek között a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését is –, továbbá valamely egyéb uniós vagy tagállami közérdek jelentős céljai, így különösen az Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdekének védelme, általános közérdeket szolgáló nyilvántartások vezetése, archivált személyes adatoknak a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében történő további kezelése, illetve az érintett vagy mások jogainak és szabadságainak a védelme érdekében, ideértve a szociális védelmet, a népegészségügyet és a humanitárius okokat is. E korlátozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseit.

(74)

A személyes adatoknak az adatkezelő által vagy az adatkezelő nevében végzett bármilyen jellegű kezelése tekintetében az adatkezelő hatáskörét és felelősségét szabályozni kell. Az adatkezelőt kötelezni kell különösen arra, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek e rendeletnek megfelelnek, és az alkalmazott intézkedések hatékonysága is az e rendelet által előírt szintű. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.

(75)

A természetes személyek jogait és szabadságait érintő – változó valószínűségű és súlyosságú – kockázatok származhatnak a személyes adatok kezeléséből, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek, különösen, ha az adatkezelésből hátrányos megkülönböztetés, személyazonosság-lopás vagy személyazonossággal való visszaélés, pénzügyi veszteség, a jó hírnév sérelme, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülése, az álnevesítés engedély nélkül történő feloldása, vagy bármilyen egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrány fakadhat; vagy ha az érintettek nem gyakorolhatják jogaikat és szabadságaikat, vagy nem rendelkezhetnek saját személyes adataik felett; vagy ha olyan személyes adatok kezelése történik, amelyek faji vagy etnikai származásra, vagy politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utalnak, valamint ha a kezelt adatok genetikai adatok, egészségügyi adatok vagy a szexuális életre, büntetőjogi felelősség megállapítására, illetve bűncselekményekre, vagy ezekhez kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkoznak; vagy ha személyes jellemzők értékelésére, így különösen munkahelyi teljesítménnyel kapcsolatos jellemzők, gazdasági helyzet, egészségi állapot, személyes preferenciák vagy érdeklődési körök, megbízhatóság vagy viselkedés, tartózkodási hely vagy mozgás elemzésére vagy előrejelzésére kerül sor személyes profil létrehozása vagy felhasználása céljából; vagy ha kiszolgáltatott személyek – különösen, ha gyermekek – személyes adatainak a kezelésére kerül sor; vagy ha az adatkezelés nagy mennyiségű személyes adat alapján zajlik, és nagyszámú érintettre terjed ki.

(76)

Az érintett jogait és szabadságait érintő kockázat valószínűségét és súlyosságát az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak függvényében kell meghatározni. A kockázatot olyan objektív értékelés alapján kell felmérni, amelynek során szükséges megállapítani, hogy az adatkezelési műveletek kockázattal, illetve nagy kockázattal járnak-e.

(77)

A megfelelő intézkedéseknek az adatkezelő vagy adatfeldolgozó általi végrehajtásához, valamint a megfelelés általuk való bizonyításához – különösen ami az adatkezeléssel kapcsolatos kockázat beazonosítását, valamint a kockázat forrásának, jellegének, valószínűségének és súlyosságának a felmérését illeti –, továbbá a kockázat mérséklésével kapcsolatos bevált gyakorlatoknak az azonosításához útmutatással szolgálhatnak különösen a jóváhagyott magatartási kódexek, a jóváhagyott tanúsítási eljárások, a Testület iránymutatásai vagy az adatvédelmi tisztviselő által nyújtott iránymutatások. A Testület emellett iránymutatásokat adhat ki az olyan adatkezelési műveletekre vonatkozóan is, amelyek valószínűsíthetően nem járnak magas kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, és megadhatják, hogy ilyen esetben mely intézkedések elegendők a szóban forgó kockázat kezeléséhez.

(78)

A természetes személyeket személyes adataik kezelése tekintetében megillető jogok és szabadságok védelme megköveteli az e rendelet követelményeinek teljesítését biztosító megfelelő technikai és szervezési intézkedések meghozatalát. Ahhoz, hogy az adatkezelő igazolni tudja az e rendeletnek való megfelelést, olyan belső szabályokat kell alkalmaznia, valamint olyan intézkedéseket kell végrehajtania, amelyek teljesítik különösen a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveit. Az említett intézkedések magukban foglalhatják a személyes adatok kezelésének minimálisra csökkentését, a személyes adatok mihamarabbi álnevesítését, a személyes adatok funkcióinak és kezelésének átláthatóságát, valamint azt, hogy az érintett nyomon követhesse az adatkezelést, az adatkezelő pedig biztonsági elemeket hozhasson létre és továbbfejleszthesse azokat. Az olyan alkalmazások, szolgáltatások és termékek kifejlesztésekor, tervezésekor, kiválasztásakor és felhasználásakor, amelyek személyes adatok kezelésén alapulnak vagy rendeltetésük teljesítéséhez személyes adatokat kezelnek, a termékek, szolgáltatások és alkalmazások előállítóit arra kell ösztönözni, hogy e termékek, szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztésekor és tervezésekor szem előtt tartsák a személyes adatok védeleméhez való jogot, és a tudomány és technológia állását kellően figyelembe véve gondoskodjanak arról, hogy az adatkezelők és az adatfeldolgozók adatvédelmi kötelezettségeiknek eleget tegyenek. A beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveit a közbeszerzések során is figyelembe kell venni.

(79)

Az érintettek jogainak és szabadságainak védelme csakúgy, mint az adatkezelők és az adatfeldolgozók hatásköre és felelőssége – a felügyeleti hatóságok általi ellenőrzéssel és azok intézkedéseivel összefüggésben is – megköveteli az e rendelet szerinti hatáskörök egyértelmű felosztását, ideértve azt az esetet is, amikor az adatkezelő más adatkezelőkkel közösen határozza meg az adatkezelés céljait és eszközeit, vagy amikor egy adatkezelő nevében végeznek adatkezelési műveletet.

(80)

Ha az Unióban tartózkodó érintettek személyes adatait az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező olyan adatkezelő vagy adatfeldolgozó kezeli, amelynek az adatkezelési tevékenysége termékeknek vagy szolgáltatásoknak az ilyen érintettek számára történő Unión belüli kínálásához – függetlenül attól, hogy az érintetteknek fizetniük kell-e azokért – vagy az ilyen érintettek Unión belüli magatartásának a megfigyeléséhez kapcsolódik, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó képviselőt jelöl ki, kivéve, ha az általa végzett adatkezelés alkalmi jellegű, nem terjed ki a személyes adatok különleges kategóriáinak, illetve a büntetőjogi felelősség megállapításával és bűncselekményekkel kapcsolatos személyes adatoknak nagy számban történő kezelésére, továbbá a jellegét, hatókörét, körülményeit és céljait tekintve valószínűsíthetően nem jelent kockázatot az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, illetve ha az adatkezelő közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv. A képviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó nevében jár el, és e minőségében bármelyik felügyeleti hatóság megkeresheti. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó írásbeli megbízás útján kifejezetten kijelöli a képviselőt arra, hogy nevében az e rendelet értelmében fennálló kötelezettségei tekintetében eljárjon. A képviselő kijelölése nem érinti az adatkezelőre, illetve adatfeldolgozóra e rendelet értelmében háruló hatásköröket és felelősséget. A képviselő feladatait az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kapott – és ideértve az illetékes felügyeleti hatóságokkal az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében tett bármely lépés tekintetében való együttműködést is előíró – megbízással összhangban látja el. Meg nem felelés esetén, a kijelölt képviselővel szemben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kikényszerítési eljárásokat indíthat.

(81)

Annak biztosítása érdekében, hogy az e rendeletben az adatfeldolgozó által az adatkezelő nevében elvégzendő adatkezelésre vonatkozóan előírt követelmények teljesüljenek, ha az adatkezelő adatfeldolgozót bíz meg az adatkezelési tevékenységek elvégzésével, csakis olyan adatfeldolgozókat vehet igénybe, amelyek megfelelő garanciákat nyújtanak – különösen a szakértelem, a megbízhatóság és az erőforrások tekintetében – arra vonatkozóan, hogy az e rendelet követelményeinek teljesülését biztosító technikai és szervezési intézkedéseket végrehajtják, ideértve az adatkezelés biztonságát is. Az adatkezelő kötelezettségei teljesítésének bizonyítására felhasználható, ha az adatfeldolgozó csatlakozik valamelyik jóváhagyott magatartási kódexhez vagy jóváhagyott tanúsítási mechanizmushoz. Az adatkezelés adatfeldolgozó általi elvégzését uniós vagy tagállami jog alapján létrejött szerződés vagy egyéb jogi aktus szabályozza, amely köti adatfeldolgozót az adatkezelővel szemben, meghatározza az adatkezelés tárgyát és időtartamát, az adatkezelés jellegét és céljait, a személyes adatok típusát és az érintettek kategóriáit, figyelembe véve az adatfeldolgozóra az elvégzendő adatkezelés kapcsán háruló konkrét feladatokat és felelősségeket, valamint az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatot is. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó dönthet egyedi szerződés vagy általános szerződési feltételek alkalmazása mellett, mely utóbbiakat vagy közvetlenül a Bizottság, vagy az egységességi mechanizmus alapján valamely felügyeleti hatóság, majd pedig a Bizottság fogad el. Az adatkezelésnek az adatkezelő nevében való elvégzését követően az adatfeldolgozó az adatkezelő választása szerint visszaszolgáltatja vagy törli a személyes adatokat, kivéve, ha az adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog előírja azok tárolását.

(82)

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletnek való megfelelés bizonyítása érdekében nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

(83)

A biztonság fenntartása és az e rendeletet sértő adatkezelés megelőzése érdekében az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó értékeli az adatkezelés természetéből fakadó kockázatokat, és az e kockázatok csökkentését szolgáló intézkedéseket, például titkosítást alkalmaz. Ezek az intézkedések biztosítják a megfelelő szintű biztonságot – ideértve a bizalmas kezelést is –, figyelembe véve a tudomány és technológia állását, valamint a végrehajtás kockázatokkal és a védelmet igénylő személyes adatok jellegével összefüggő költségeit. Az adatbiztonsági kockázat felmérése során a személyes adatok kezelése jelentette olyan kockázatokat – mint például a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítése, elvesztése, megváltoztatása, jogosulatlan közlése vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés –mérlegelni kell, amelyek fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkhoz vezethetnek.

(84)

Az e rendeletnek való megfelelés olyan esetek érdekében történő előmozdítása érdekében, amikor valószínűsíthető, hogy az adatkezelési műveletek magas kockázattal járnának a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, az e kockázat forrását, jellegét, egyediségét és súlyosságát felmérő adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzéséért az adatkezelő felel. A hatásvizsgálat megállapításait figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy mely intézkedések a megfelelőek annak bizonyítására, hogy a személyes adatok kezelése megfelel e rendeletnek. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat szerint az adatkezelési műveletek olyan magas kockázattal járnak, amelyet az adatkezelő nem képes a rendelkezésre álló technológia és a végrehajtási költségek szempontjából is megfelelő intézkedésekkel mérsékelni, az adatkezelést megelőzően a felügyeleti hatósággal konzultálni kell.

(85)

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést, a pénzügyi veszteséget, az álnevesítés engedély nélküli feloldását, a jó hírnév sérelmét, a szakmai titoktartási kötelezettség által védett személyes adatok bizalmas jellegének sérülését, illetve a szóban forgó természetes személyeket sújtó egyéb jelentős gazdasági vagy szociális hátrányt. Következésképpen, amint az adatkezelő tudomására jut az adatvédelmi incidens, azt indokolatlan késedelem nélkül, és ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, bejelenteni köteles az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani tudja, hogy az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve. Ha a bejelentés 72 órán belül nem tehető meg, abban meg kell jelölni a késedelem okát, az előírt információkat pedig – további indokolatlan késedelem nélkül – részletekben is közölni lehet.

(86)

Az érintettet az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket. Az tájékoztatásnak tartalmaznia kell annak leírását, hogy milyen jellegű az adatvédelmi incidens, valamint az érintett a természetes személynek szóló, a lehetséges hátrányos hatások enyhítését célzó javaslatokat. Az érintettek tájékoztatásáról az észszerűség keretei között a lehető leghamarabb gondoskodni kell, szorosan együttműködve a felügyeleti hatósággal, és betartva az általa vagy más érintett hatóságok például bűnüldöző hatóságok által adott útmutatást. Például az érintettek sürgős tájékoztatása a kár közvetlen veszélyének mérsékléséhez szükséges, azonban annak megelőzése több időt igényelhet, hogy a folyamatos vagy azonos jellegű adatvédelmi incidens esetében megfelelő intézkedéseket kell végrehajtani.

(87)

Meg kell bizonyosodni arról, hogy az összes megfelelő technológiai védelmi és szervezési intézkedés végrehajtásra került-e, egyrészt az adatvédelmi incidens haladéktalan megállapítása, másrészt a felügyeleti hatóságnak történő bejelentés és az érintett sürgős értesítése érdekében. Azt, hogy az értesítésre indokolatlan késedelem nélkül került-e sor, különösen az adatvédelmi incidens jellegére és súlyosságára, valamint annak az érintettre gyakorolt következményeire, illetve hátrányos hatásaira figyelemmel kell megállapítani. A felügyeleti hatóságnak történt bejelentést az e rendeletben meghatározott feladataival és hatásköreivel összhangban történő beavatkozását eredményezheti.

(88)

Az adatvédelmi incidensről szóló értesítés formájára és az arra alkalmazandó eljárásokra vonatkozó részletes szabályok megállapításakor az adatvédelmi incidens körülményeire megfelelő figyelmet kell fordítani, beleértve azt is, hogy a személyes adatokat olyan megfelelő technikai védelmi intézkedésekkel védték-e, amelyek hatékonyan korlátozzák a személyazonossággal való visszaélés vagy a visszaélés más formái előfordulásának a valószínűségét. E szabályoknak és eljárásoknak figyelembe kell venniük továbbá a bűnüldöző hatóságok jogos érdekeit olyan esetekben, amikor az idő előtti közlés szükségtelenül veszélyeztethetné az adatvédelmi incidens körülményeinek kivizsgálását.

(89)

A 95/46/EK irányelv általános jelleggel előírta, hogy a személyes adatok kezeléséről a felügyeleti hatóságot értesíteni kell. Ez a kötelezettség igazgatási és pénzügyi terhekkel jár, azonban nem minden esetben járul hozzá a személyes adatok védelmének javításához. Ezért ezeket a megkülönböztetés nélküli általános jellegű értesítési kötelezettségeket meg kell szüntetni és olyan hatékony eljárásokkal és mechanizmusokkal kell felváltani, amelyek az adatkezelési műveletek azon típusaira összpontosítanak, amelyek a jellegüknél, hatókörüknél, körülményénél és céljaiknál fogva a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően magas kockázattal járnak. Az adatkezelési műveletek említett típusai közé tartozhatnak különösen azok, amelyek új technológiákat alkalmaznak, illetve amelyek új fajtájúak, és amelyek esetében az adatkezelő még nem végezte el az adatvédelmi hatásvizsgálatot, vagy amelyek esetében az adatvédelmi hatásvizsgálat az első adatkezelés óta eltelt időre tekintettel vált szükségessé.

(90)

A természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve magas kockázattal járó ilyen esetekben az adatkezelő – annak érdekében, hogy az adatkezelés jellegét, hatókörét, körülményeit és céljait, valamint a kockázat forrásait figyelembe véve felmérje a magas kockázat különös valószínűségét és súlyosságát – az adatkezelés előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot végez. Ez a hatásvizsgálat magában foglalja különösen az említett kockázat mérséklését, a személyes adatok védelmét, valamint az e rendeletnek való megfelelés bizonyítását célzó tervezett intézkedéseket, garanciákat és mechanizmusokat.

(91)

Ez különösen vonatkozik egyrészt azokra a nagymértékű adatkezelési műveletekre, amelyek jelentős mennyiségű személyes adat regionális, nemzeti vagy szupranacionális szintű kezelését célozzák, és amelyek az érintettek jelentős számára hatással lehet, és amelyek például az adatok érzékenysége folytán valószínűsíthetően magas kockázattal járnak, másrészt azokra az adatkezelési műveletekre, amelyeknél nagy arányban a technológia elismert állásának megfelelő új technológiát alkalmaznak, valamint olyan más adatkezelési műveletekre is, amelyek magas kockázattal járnak az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen, ha az említett műveletek megnehezítik az érintettek számára, hogy a jogaikat gyakorolják. Adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni továbbá, amikor az a személyes adatkezelés célja, hogy konkrét természetes személyekkel kapcsolatban döntést lehessen hozni azt követően, hogy elvégzik a természetes személyek személyes jellemzőinek szisztematikus és kiterjedt értékelését az említett adatokon alapuló profilalkotás alapján, illetve a személyes adatok különleges kategóriáira, a biometrikus adatokra vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására és a bűncselekményekre vagy a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó adatok kezelését követően. Az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzése a nyilvános helyek nagymértékű megfigyelése esetében szintén követelmény, különösen, ha ezt elektronikus optikai eszközök alkalmazásával hajtják végre, valamint az olyan egyéb műveletek esetében is, amelyeknél az illetékes felügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár az érintettek jogaira és szabadságaira nézve, különösen mivel megakadályozza, hogy az érintettek a jogaikat gyakorolják vagy szolgáltatásokat vegyenek igénybe vagy szerződést érvényesítsenek, vagy mivel az említett műveletekre szisztematikusan és nagy számban kerül sor. A személyes adatok kezelése nem tekinthető nagymértékűnek, ha az adatkezelés egy adott szakorvos, egészségügyi szakember betegei vagy egy adott ügyvéd ügyfelei személyes adataira vonatkozik. Ilyen esetekben az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem kell kötelezővé tenni.

(92)

Bizonyos körülmények között észszerűnek és gazdaságosnak bizonyulhat az adatvédelmi hatásvizsgálat nem egyetlen projekt tekintetében történő lefolytatása, például ha közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek közös alkalmazást vagy adatkezelési felületet kívánnak létrehozni, vagy ha több adatkezelő közös alkalmazást vagy adatkezelési környezetet kíván bevezetni valamely ágazat vagy szegmens, vagy valamely széles körben végzett horizontális tevékenység tekintetében.

(93)

Az olyan tagállami jog elfogadásával összefüggésben, amelyen a közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv feladatainak teljesítésén alapul, és amely a szóban forgó specifikus adatkezelési műveletet vagy műveleteket szabályozza, a tagállamok szükségesnek ítélhetik azt, hogy az adott adatkezelési tevékenységek megkezdése előtt ilyen hatásvizsgálatot folytassanak le.

(94)

Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat azt jelzi, hogy a kockázat mérséklését célzó garanciák, biztonsági intézkedések és mechanizmusok hiányában az adatkezelés magas kockázattal járna a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve, és az adatkezelő véleménye alapján a kockázat nem mérsékelhető a rendelkezésre álló technológiák és a végrehajtási költségek szempontjából észszerű módon, akkor az adatkezelési tevékenység megkezdése előtt a felügyeleti hatósággal konzultálni kell. Valószínűsíthetően ilyen magas kockázattal járnak a személyes adatok kezelésének bizonyos típusai és az adatkezelés bizonyos mértéke és gyakorisága, amelyek emellett kárt is okozhatnak, illetve hátrányosan érinthetik a természetes személy jogait és szabadságait. A felügyeleti hatóság a konzultáció iránti megkeresésre meghatározott határidőn belül választ ad. Ha azonban, a felügyeleti hatóság az említett határidőn belül nem reagál, nem érinti a felügyeleti hatóságnak az e rendeletben megállapított feladataival és hatásköreivel összhangban álló beavatkozási jogkörét, az adatkezelési műveletek megtiltására vonatkozó hatáskörét is beleértve. E konzultációs eljárás során a szóban forgó adatkezelés tekintetében végzett adatvédelmi hatásvizsgálat eredményét, és különösen a természetes személyek jogait és szabadságait veszélyeztető kockázat mérséklésére szolgáló intézkedések tervezetét be lehet nyújtani a felügyeleti hatóságnak.

(95)

Az adatfeldolgozó – szükség esetén és kérésre – segíti az adatkezelőt abban, hogy teljesüljenek az adatvédelmi hatásvizsgálatok elvégzéséből és a felügyeleti hatósággal folytatott előzetes konzultációból eredő kötelezettségek.

(96)

A személyes adatok kezelésével összefüggő jogalkotási vagy szabályozási intézkedések előkészítése során a felügyeleti hatósággal konzultálni kell, így biztosítandó, hogy a tervezett adatkezelés megfeleljen e rendeletnek, különösen annak érdekében, hogy az érintettek számára fennálló kockázat mérséklődjön.

(97)

Ha az adatkezelést közhatalmi szerv végzi – kivéve a bíróságokat és az egyéb, független igazságügyi hatóságokat, amikor azok igazságszolgáltatási feladataik körében járnak el –, illetve ha az adatkezelést a magánszektorban működő olyan adatkezelő végzi, amelynek fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek az érintettek nagymértékű, rendszeres és szisztematikus nyomon követését teszik szükségessé, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alaptevékenysége során a személyes adatok különleges kategóriáit és a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokhoz és bűncselekményekhez kapcsolódó adatokat nagy számban kezel, az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az e rendeletnek való belső megfelelés ellenőrzésében egy, az adatvédelmi jogot és gyakorlatot szakértői szinten ismerő személy segíti. A magánszektorban működő adatkezelők fő tevékenységei körébe az adatkezelők elsődleges tevékenységei tartoznak, a járulékos tevékenységként végzett személyes adatok kezelése nem. A szakértői ismeretek szükséges szintjét különösen az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által végzett adatkezelés, valamint az általuk kezelt személyes adatok tekintetében megkövetelt védelem alapján kell meghatározni. Az adatvédelmi tisztviselők – függetlenül attól, hogy az adatkezelő alkalmazásában állnak-e – módjában kell, hogy álljon kötelezettségeik és feladataik független ellátása.

(98)

Az adatkezelők, illetve adatfeldolgozók kategóriáit képviselő egyesületeket vagy egyéb szerveket az e rendelet által szabott határokon belül, az e rendelet hatékony alkalmazásának az elősegítése érdekében magatartási kódexek létrehozására kell ösztönözni, adatkezelés sajátosságaira, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos szükségleteire figyelemmel. E magatartási kódexek keretében meg lehetne határozni az adatkezelők és az adatfeldolgozók kötelezettségeit, figyelembe véve azt a kockázatot, amellyel az adatkezelés a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve valószínűsíthetően jár.

(99)

Az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat képviselő egyesületek vagy egyéb szervek a magatartási kódex létrehozásakor vagy egy már meglévő kódex módosításakor vagy kibővítésekor konzultálnak az érdekelt felekkel – ha ez megoldható köztük az érintettekkel is –, és az e konzultációk során kapott beadványokat, illetve véleményeket figyelembe veszik.

(100)

Az átláthatóság és az e rendeletnek való megfelelés elősegítése érdekében ösztönözni kell olyan tanúsítási mechanizmusok, és adatvédelmi bélyegzők illetve jelölések létrehozását, amelyek lehetővé teszik az érintettek számára, hogy gyorsan értékelni tudják az adott termékek és szolgáltatások adatvédelmi szintjét.

(101)

A nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi együttműködés bővítéséhez szükség van a személyes adatoknak az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek viszonylatában megvalósuló forgalmára. Az ilyen forgalom növekedése új kihívásokat és problémákat támaszt a személyes adatok védelme tekintetében. Mindazonáltal a személyes adatoknak az Unióból harmadik országbeli adatkezelőknek, adatfeldolgozóknak, egyéb címzetteknek vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása esetén nem sérülhet a természetes személyeknek az Unióban e rendelettel biztosított védelem szintje, és annak fenn kell maradnia az ilyen személyes adatoknak az adott harmadik országból vagy nemzetközi szervezettől ezt követően ugyanazon vagy másik harmadik országbeli adatkezelőnek, adatfeldolgozónak vagy nemzetközi szervezetnek történő újbóli továbbítása esetén is. A harmadik országokba és a nemzetközi szervezetekhez való továbbítás csak e rendelet teljes betartása mellett hajtható végre. A továbbításra akkor kerülhet csak sor, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó – e rendelet egyéb rendelkezéseire is figyelemmel – teljesíti az harmadik országok vagy nemzetközi szervezeteknek történő adattovábbításra vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket.

(102)

Ez a rendelet nem érinti az Unió és harmadik országok között létrejött, a személyes adatok továbbításáról – és ennek keretében az érintetteknek szolgáltatandó megfelelő garanciákról – szóló nemzetközi megállapodásokat. A tagállamok köthetnek olyan nemzetközi megállapodásokat, amelyek kiterjednek a személyes adatoknak a harmadik országok vagy a nemzetközi szervezetek részére történő továbbítására, ha e megállapodások nem érintik e rendeletet vagy az uniós jog egyéb rendelkezéseit, továbbá biztosítják az érintettek alapvető jogainak megfelelő szintű védelmét.

(103)

Az Unió egészére kiterjedő hatállyal a Bizottság dönthet úgy, hogy harmadik ország, egy harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi szervezet megfelelő adatvédelmi szintet nyújt, így biztosítva az Unió egész területén a jogbiztonságot és az egységességet az ilyen védelmi szintet biztosító harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek tekintetében. Ilyen esetekben a személyes adatok az említett országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása további engedély beszerzése nélkül lehetséges. A Bizottság a harmadik országnak vagy nemzetközi szervezetnek küldött, teljes körű indokolással ellátott értesítést követően határozhat úgy is, hogy visszavonja ezt a döntést.

(104)

A Bizottság – az Unió alapjául szolgáló alapvető értékekkel, így különösen az emberi jogok védelmével összhangban – a harmadik országra vagy egy harmadik ország valamely területére vagy meghatározott ágazatára vonatkozó értékelés elkészítésekor figyelembe veszi azt, hogy az adott harmadik országban mennyire tartják tiszteletben a jogállamiságot, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a nemzetközi emberi jogi normákat és előírásokat, valamint megvizsgálja az adott ország általános és ágazati jogszabályait, ideértve a közbiztonságra, a védelemre és a nemzetbiztonságra vonatkozó jogszabályait, valamint közrendjét és büntetőjogát is. Az adott ország valamely területére vagy meghatározott ágazatára vonatkozó megfelelőségi határozat elfogadásakor olyan egyértelmű és objektív szempontokat szükséges figyelembe venni, mint például a konkrét adatkezelési tevékenységek, továbbá a harmadik országban alkalmazandó jogi normák és jogszabályok hatálya. A harmadik országnak olyan kötelezettséget kell vállalnia, amelyek megfelelő – az Unión belül biztosítottal lényegében megegyező – védelmi szintet biztosítanak, különösen amikor a személyes adatokat egy vagy több konkrét ágazatban kezelik. A harmadik országnak különösen gondoskodnia kell a tényleges, független adatvédelmi felügyeletről és tagállami adatvédelmi hatóságokkal való együttműködési mechanizmusairól, továbbá biztosítania kell, hogy az érintettek tényleges és érvényesíthető jogokkal, valamint hatékony közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségekkel rendelkezzenek.

(105)

A harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet által vállalt nemzetközi kötelezettségeken túl a Bizottság figyelembe veszi a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet egyéb, többoldalú vagy regionális rendszerekben való részvételéből eredő – különösen a személyes adatok védelmével kapcsolatos – kötelezettségeit is, továbbá az említett kötelezettségek végrehajtását. Különösen figyelembe kell venni azt, ha a harmadik ország csatlakozott a személyes adatok gépi feldolgozása során a természetes személyek védelméről szóló, 1981. január 28-i Európa tanácsi egyezményhez, valamint annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez. A Bizottság a harmadik országok vagy a nemzetközi szervezetek által biztosított védelem szintjének értékelésekor konzultál a Testülettel.

(106)

A Bizottság ellenőrzi a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy egy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi szervezet által biztosított védelem szintjével kapcsolatos határozatok működésének ellenőrzését, ideértve a 95/46/EK irányelv 25. cikk (6) vagy a 26. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott határozatokat is. A megfelelőségi határozatokban a Bizottság rendelkezik a határozatok működésének időszakos felülvizsgálatát célzó mechanizmusról. Az időszakos felülvizsgálatot az említett harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel konzultálva kell elvégezni, és annak során a harmadik országgal vagy nemzetközi szervezettel kapcsolatos minden releváns fejleményt figyelembe kell venni. A nyomon követés és az időszakos felülvizsgálatok elvégzése céljából a Bizottság figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács, valamint az egyéb érintett szervek és források véleményét és megállapításait. A Bizottság – észszerű határidőn belül – értékeli az utóbbi határozatok végrehajtását, és jelzi az e kérdést érintő megállapításait az e rendelet szerint létrehozott, a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12)értelmében vett bizottság, valamint az Európai Parlament és a Tanács felé.

(107)

A Bizottság azt is megállapíthatja, hogy az adott harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi szervezet már nem biztosít megfelelő szintű adatvédelmet. Következésképpen a személyes adatok ilyen harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását meg kell tiltani, kivéve, ha e rendeletbe foglalt, a személyes adatok továbbításra megfelelő garanciák alapján történik, ideértve a kötelező erejű vállalati szabályokat, és a meghatározott helyzetekben biztosított eltérésekre vonatkozó követelményeket. Erre az esetre a Bizottság és az ilyen harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek közötti konzultációkra vonatkozó eljárásokról rendelkezni kell. A Bizottság megfelelő időben tájékoztatja az érintett harmadik országot vagy nemzetközi szervezetet az indokokról, és vele a helyzet orvoslása érdekében konzultációkat folytat.

(108)

Megfelelőségi határozat hiányában az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó a megfelelő garanciák érintett számára való biztosítása útján gondoskodik az adatvédelem harmadik országbeli hiányosságainak ellensúlyozásáról. Ezek a megfelelő garanciák magukban foglalhatják a kötelező erejű vállalati szabályok, a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések, a felügyeleti hatóság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések vagy a felügyeleti hatóság által engedélyezett általános szerződési feltételek alkalmazását. A garanciák biztosítják az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést, és az Unión belüli adatkezelés esetén biztosított jogokkal azonos szintű jogokat biztosítanak az érintettek számára, beleértve az érintettek jogainak érvényesíthetőségét és a hatékony jogorvoslat lehetőségét, ezen belül ideértve azt, hogy az érintettek hatékony közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatot vehessenek igénybe és kártérítést igényelhessenek az Unióban vagy egy harmadik országban. A garanciák különösen a személyes adatok kezelésre vonatkozó általános elveknek, valamint a beépített és alapértelmezett adatvédelem elveinek való megfelelésre vonatkoznak. Adattovábbítást közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek is végezhetnek, harmadik országbeli közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek vagy hasonló feladatot vagy funkciókat ellátó nemzetközi szervezetek felé, ideértve a közigazgatási megállapodásokba – például egyetértési megállapodás formájában – beillesztendő, az érintetteknek tényleges és érvényesíthető jogokat biztosító rendelkezések alapján. Az illetékes felügyeleti hatóság engedélyét be kell szerezni abban az esetben, ha a garanciákat olyan közigazgatási megállapodások tartalmazzák, amelyek jogilag nem kötelező erejűek.

(109)

Az a lehetőség, mely szerint az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazhatja a Bizottság vagy a felügyeleti hatóság által elfogadott általános adatvédelmi kikötéseket, egyik sem zárja ki, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó szélesebb körű szerződésben – ideértve az adatfeldolgozó és valamely egyéb adatfeldolgozó közötti szerződéseket is – alkalmazza ezen általános adatvédelmi kikötéseket, sem azt, hogy további rendelkezéseket vagy garanciákat adjon hozzá, feltéve hogy azok sem közvetlen, sem közvetett módon nem ellentétesek a Bizottság vagy a felügyeleti hatóság által elfogadott általános szerződési feltételekkel, és nem sértik az érintettek alapvető jogait és szabadságait. Az adatkezelőket és az adatfeldolgozókat arra kell ösztönözni, hogy az általános adatvédelmi kikötéseket kiegészítő további szerződéses kötelezettségvállalások útján még erőteljesebb garanciákat nyújtsanak.

(110)

A vállalkozáscsoportok és a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportjai számára lehetővé kell tenni, hogy jóváhagyott kötelező erejű vállalati szabályokat alkalmazzanak az Unióból a vállalkozáscsoporton vagy a közös gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások ugyanazon csoportján belüli szervezetekhez irányuló nemzetközi adattovábbítások során, feltéve hogy e kötelező erejű vállalati szabályok minden olyan alapvető elvet és érvényesíthető jogot magukban foglalnak, amelyek megfelelő garanciát nyújtanak a személyes adatoknak vagy azok bizonyos kategóriáinak a továbbítására vonatkozóan.

(111)

Ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta, az adatok továbbítását bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tenni, ha az adattovábbítás alkalomszerű, és valamely szerződéssel vagy jogi igénnyel kapcsolatban válik szükségessé, függetlenül attól, hogy a szerződés teljesítésére vagy a jogi igény érvényesítésére bírósági eljárás, illetve közigazgatási vagy egyéb nem bírósági útra tartozó eljárás keretében kerül-e sor, ideértve a szabályozói szervek előtt zajló eljárásokat is. Szintén lehetővé kell tenni az adatok továbbítását, ha azt az uniós vagy tagállami jogban megállapított fontos közérdek védelme megkívánja, vagy ha a továbbításra jogszabály alapján létrehozott nyilvántartásból kerül sor, és célja a nyilvánosság vagy az e tekintetben jogos érdekkel rendelkezők általi betekintés biztosítása. Ez utóbbi esetben az ilyen továbbítás nem vonatkozhat a nyilvántartásban szereplő személye adatok vagy adatkategóriák összességére, és ha a nyilvántartás célja a jogos érdekkel rendelkező személyek általi betekintés biztosítása, a nekik való továbbításra kizárólag e személyek kérelmére kerülhet sor, vagy akkor, ha ők a címzettek, teljes mértékben figyelembe véve az érintettek érdekeit és alapvető jogait.

(112)

Ezeket az eltéréseket különösen a fontos közérdekből szükséges adattovábbításokra kell alkalmazni, például a versenyhatóságok, adó- és vámhatóságok, pénzügyi felügyeleti hatóságok vagy a társadalombiztosítási ügyekért vagy a népegészségügyért felelős hivatalok közötti nemzetközi adatcsere érdekében, például fertőző betegségek felmerülésének esetekor a fertőzöttekkel való érintkezések nyomon követése vagy a doppingszerek sportban való használatának visszaszorítása és/vagy megszüntetése céljából. A személyes adatok továbbítása hasonlóképpen jogszerűnek tekintendő, ha olyan érdek védelméhez szükséges, amely az érintett vagy valamely más személy létfontosságú érdekeinek – köztük testi épségének vagy életének – védelme szempontjából bír alapvető fontossággal, és az érintettnek nem áll módjában hozzájárulását megadni. Megfelelőségi határozat hiányában az uniós jog vagy a tagállami jog fontos közérdekből kifejezetten korlátozhatja bizonyos kategóriába tartozó adatoknak valamely harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását. A tagállamok az ilyen rendelkezésekről a Bizottságot értesítik. Ha a genfi egyezmények által előírt feladat elvégzése, illetve a nemzetközi humanitárius jog fegyveres konfliktus esetén alkalmazandó rendelkezéseinek történő megfelelés alapján valamely nemzetközi humanitárius szervezet számára olyan érintett személyes adatait továbbítják, akinek fizikailag vagy jogilag nem áll módjában a hozzájárulás megadása, erre úgy lehet tekinteni, mint ami fontos közérdekből vagy az érintett létfontosságú érdeke védelmében szükséges.

(113)

Az ismétlődőnek nem minősíthető és csupán korlátozott számú érintettre vonatkozó adattovábbítás szintén megengedhető az adatkezelő által követett, kényszerítő erejű jogos érdekből, feltéve hogy ezen érdekekkel szemben nem élveznek elsőbbséget az érintett érdekei vagy jogai és szabadságai, és az adatkezelő az adattovábbítás összes körülményét felmérte. Az adatkezelőnek különös figyelmet kell fordítania a személyes adatok jellegére, a tervezett adatkezelési művelet vagy műveletek céljára és időtartamára, valamint a származási országban, a harmadik országban és a célországban fennálló helyzetre, továbbá a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében nyújtott megfelelő garanciákra. Ilyen adattovábbítás csak abban az esetben lehetséges, ha az adattovábbítás egyéb lehetséges indokait nem lehet alkalmazni. A tudományos és történelmi kutatási célokból, vagy statisztikai célokból folytatott adatkezelés esetében figyelembe kell venni a társadalomnak a tudás növelésével kapcsolatos jogos elvárásait. Az adatkezelő az adattovábbításról tájékoztatja a felügyeleti hatóságot és az érintettet.

(114)

Ha a Bizottság az adott harmadik ország viszonylatában nem hozott határozatot a harmadik ország adatvédelemi szintjéről, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó olyan megoldásokhoz folyamodhat, amelyek az érintettek számára olyan tényleges és érvényesíthető jogokat garantálnak, hogy az érintettek az adattovábbítást követően is élvezhetik az őket megillető alapvető jogokat és garanciákat.

(115)

Néhány harmadik ország olyan törvényeket, rendeleteket és más jogszabályokat fogad el, amelyek jogot formálnak a tagállamok joghatósága alá tartozó természetes vagy jogi személyek által végzett adatkezelési tevékenységek közvetlen szabályozására. Ide tartoznak a harmadik országok bíróságai és törvényszékei által hozott ítéletek, valamint közigazgatási hatóságai által hozott döntések, amelyek valamely adatkezelő vagy adatfeldolgozó számára személyes adatok továbbítását vagy közlését írják elő, és amelyek nem egy olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapulnak, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy egy tagállama között jött létre. E törvények, rendeletek és más jogszabályok országhatáron kívüli alkalmazása sértheti a nemzetközi jogot és akadályozhatja a természetes személyeknek az Unióban e rendelet által biztosított védelmét. Az adattovábbítás csak akkor engedélyezhető, ha az e rendeletben a harmadik országokba történő adattovábbítás tekintetében meghatározott feltételek teljesülnek. Ez többek között akkor állhat fenn, ha az adatközlés olyan, az uniós jogban vagy azon tagállam jogában elismert fontos közérdekből szükséges, amelynek az adatkezelő a hatálya alá tartozik.

(116)

A személyes adatok uniós külső határokat átlépő továbbításakor megnövekedhet annak a kockázata, hogy a természetes személyek adatvédelmi jogaikat nem képesek gyakorolni, különösen ami az adatok jogellenes felhasználása vagy közlése elleni védelmet illeti. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a felügyeleti hatóságok nem tudnak az országuk határaikon kívül folyó tevékenységek tekintetében a panaszok kapcsán eljárni vagy vizsgálatot lefolytatni. A határokon átnyúló összefüggésben tett erőfeszítéseiket az elégtelen megelőzési vagy jogorvoslati hatáskör, az egymásnak ellentmondó jogrendszerek, valamint olyan gyakorlati akadályok is hátráltathatják, mint a források korlátozott volta. Ezért elő kell mozdítani az adatvédelmi felügyeleti hatóságok közötti szorosabb együttműködést az információcsere és a nemzetközi partnerekkel folytatott vizsgálatok elősegítése érdekében. A személyes adatok védelmét célzó jogszabályok érvényesítését célzó kölcsönös nemzetközi segítségnyújtást megkönnyítő, illetve biztosító nemzetközi együttműködési mechanizmusok kifejlesztése érdekében a Bizottság és a felügyeleti hatóságok hatáskörük gyakorlása során kölcsönösségen alapuló információcserét és együttműködést folytatnak a harmadik országbeli illetékes hatóságokkal, e rendelettel összhangban.

(117)

A természetes személyek személyes adatainak kezelésével összefüggésben fennálló védelemnek alapvető alkotóeleme, hogy a tagállamokban feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes függetlenséget élvező felügyeleti hatóságokat hozzanak létre. A tagállamok saját alkotmányos, szervezeti és közigazgatási szerkezetükhöz igazodva egynél több felügyeleti hatóságot is létrehozhatnak.

(118)

A felügyeleti hatóságok függetlensége nem értelmezhető úgy, mintha ki lennének vonva a pénzügyi kiadásaik ellenőrzésére vagy nyomon követésére szolgáló mechanizmusok vagy a bírósági felülvizsgálat hatálya alól.

(119)

Ha valamely tagállam több felügyeleti hatóságot is létrehoz, jogszabályban szükséges rögzíteni azokat mechanizmusokat, amelyek biztosítják e felügyeleti hatóságok hatékony részvételét az egységességi mechanizmusban. Az említett tagállam kijelöli különösen azt a felügyeleti hatóságot, amely egyedüli kapcsolattartóként jár el más felügyeleti hatóságokkal annak érdekében, hogy az egységességi mechanizmusban hatékonyan részt vegyen, valamint a Testülettel és a Bizottsággal történő gyors és zökkenőmentes együttműködés érdekében.

(120)

Valamennyi felügyeleti hatóság számára biztosítani kell a feladatai – beleértve az Unió bármely másik felügyeleti hatóságával való kölcsönös segítségnyújtáshoz és együttműködéshez kapcsolódó feladatokat is – hatékony ellátásához szükséges anyagi és személyzeti forrásokat, helyiségeket és infrastruktúrát. Minden felügyeleti hatóság saját, nyilvános, éves költségvetéssel rendelkezik, amely az állami vagy nemzeti költségvetés részét képezheti.

(121)

A felügyeleti hatóság tagjára vagy tagjaira vonatkozó általános feltételeket minden tagállamban jogszabályban kell rögzíteni, hogy tagjait átlátható eljárás keretében az adott tagállam parlamentje, kormánya vagy államfője nevezi ki a kormány, a kormány egyik tagja, a parlament vagy valamelyik parlamenti kamara, vagy pedig a tagállami jogban a kinevezéssel megbízott független szerv javaslata alapján. A felügyeleti hatóság függetlenségének biztosítása érdekében, az említett tag vagy tagok tisztességesen járnak el, tartózkodnak a feladatkörükkel össze nem egyeztethető cselekményektől, valamint hivatali idejük alatt nem vállalhatnak semmilyen azzal összeférhetetlen szakmai tevékenységet, sem javadalmazás ellenében, sem a nélkül. A felügyeleti hatóság saját személyzettel rendelkezik, amelyet a felügyeleti hatóság vagy a tagállam joga által létrehozott független szerv választ ki, és amely a felügyeleti hatóság egy tagja vagy tagjai kizárólagos irányítása alá tartozik.

(122)

Az egyes felügyeleti hatóságok saját tagállamuk területén illetékesek az e rendelettel összhangban rájuk ruházott hatáskörök és feladatok gyakorlására, illetve végzésére. Ez kiterjed különösen az adatkezelők vagy az adatfeldolgozók tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben a tagállamuk területén végzett adatkezelésre, a személyes adatoknak a közhatalmi szervek vagy közérdekből eljáró magánfél szervezetek által végzett kezelésére, a tagállamuk területén élő érintettekre irányuló adatkezelésre, illetve az Unióban tevékenységi hellyel nem rendelkező adatkezelők vagy adatfeldolgozók által végzett adatkezelésre, ha az érintettek az adott tagállam területén tartózkodnak. Ez magában foglalja, hogy az érintettek által benyújtott panaszokkal kapcsolatban eljár, lefolytatja az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos vizsgálatokat, valamint a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatok, szabályok, garanciák és jogok terén tájékoztatja a nyilvánosságot is.

(123)

A felügyeleti hatóságok annak érdekében, hogy védjék a természetes személyek személyes adatainak kezelését, valamint biztosítsák a személyes adatok belső piacon belüli szabad áramlását, figyelemmel kísérik az e rendelet szerinti rendelkezések alkalmazását, és hozzájárulnak azoknak az Unió egész területén történő egységes alkalmazásához. E célból a felügyeleti hatóságok együttműködnek egymással és a Bizottsággal, anélkül, hogy a kölcsönös segítségnyújtásról vagy erről az együttműködésről szükséges lenne a tagállamoknak megállapodniuk.

(124)

Ha a személyes adatok kezelésére az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó Unión belüli tevékenységi helyén folytatott tevékenységekkel összefüggésben kerül sor, és az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, vagy ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó kizárólag Unión belüli tevékenységi helyen folytatott tevékenységekkel összefüggésben megvalósuló adatkezelés az érintetteket egynél több tagállamban jelentős mértékben érinti vagy valószínűsíthetően jelentős mértékben érinti, akkor fő hatóságként az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központja vagy egyetlen tevékenységi helye szerinti felügyeleti hatósága jár el. A fő hatóság együttműködik olyan egyéb hatóságokkal, amelyek szintén érintettek amiatt, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tevékenységi hellyel rendelkezik a tagállamuk területén, hogy a területükön lakóhellyel rendelkező érintettek jelentős mértékben érintve vannak, vagy, hogy panaszt nyújtottak be hozzájuk. Továbbá, ha az adott tagállam területén lakóhellyel nem rendelkező érintett nyújtott be panaszt, azt a felügyeleti hatóságot, amelyhez a panaszt benyújtotta, szintén érintett felügyeleti hatóságnak kell tekinteni. Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos kérdésekre vonatkozó iránymutatások kiadásával összefüggő feladatai keretében a Testület számára lehetővé kell tenni, hogy iránymutatásokat adjon ki különösen azokra a szempontokra vonatkozóan, amelyeket figyelembe kell venni ahhoz, hogy meg lehessen győződni arról, hogy a szóban forgó adatkezelés egynél több tagállamban érint-e jelentős mértékben érintetteket, valamint arra vonatkozóan, hogy mi tekintendő releváns és megalapozott kifogásnak.

(125)

Az e rendelettel összhangban rá ruházott hatáskörökkel élve, az intézkedésekre vonatkozó kötelező erejű döntések elfogadására a fő hatóság illetékes. A fő hatóságként eljáró felügyeleti hatóság a döntéshozatali folyamatba szorosan az érintett felügyeleti hatóságokat, és e folyamat során azokkal koordinál. Az érintett által benyújtott panasz részben vagy egészben történő elutasítására vonatkozó döntések esetében a döntést az a felügyeleti hatóság hozza meg, amelyhez a panaszt benyújtották.

(126)

A fő felügyeleti hatóság és az érintett felügyeleti hatóságok együttesen állapodnak meg a döntésről, amely az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központjára vagy egyetlen tevékenységi helyére irányul, és amely az adatkezelőre és az adatfeldolgozóra nézve kötelezőnek kell lennie. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést és azt, hogy a fő felügyeleti hatóság által az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tevékenységi központjának megküldött döntést az Unión belüli kezelési tevékenységek tekintetében végrehajtsák.

(127)

A nem fő felügyeleti hatóságként eljáró egyes felügyeleti hatóságok illetékesek helyi ügyekben abban az esetben, ha az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó ugyan egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, azonban a konkrét adatkezelés tárgya csak egyetlen tagállamban végzett adatkezelésre vonatkozik, és csak abban az egyetlen tagállamban élő érintettekre irányul, például ha a személyes adatok kezelésének tárgya a munkavállalói adatoknak konkrét foglalkoztatással összefüggő kezelése egy adott tagállamban. Ilyen esetekben a felügyeleti hatóság az ügyről a fő felügyeleti hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A tájékoztatás kézhezvételét követően a fő felügyeleti hatóság eldönti, hogy eljár-e az ügyben a fő felügyeleti hatóság és a más érintett felügyeleti hatóság közötti együttműködésre vonatkozó rendelkezésnek megfelelően („egységességi mechanizmus”), vagy pedig az ügyben a helyi szinten a tájékoztatást adó felügyeleti hatóság járjon el. Amikor döntést hoz arról, hogy maga jár el az ügyben, a fő felügyeleti hatóság figyelembe veszi, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó rendelkezik-e tevékenységi hellyel az őt tájékoztató felügyeleti hatóság tagállamában, annak biztosítása érdekében, hogy a döntést hatékonyan végre lehessen hajtani az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval szemben. Ha a fő felügyeleti hatóság úgy dönt, hogy eljár az ügyben, az őt tájékoztató felügyeleti hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy benyújtson egy döntéstervezetet, amelyet a fő felügyeleti hatóság a legmesszebbmenőkig figyelembe vesz akkor, amikor az együttműködés és az egységességi mechanizmus keretén belül saját döntéstervezetét megszövegezi.

(128)

A fő felügyeleti hatóságra és az együttműködést és egységességi mechanizmusra vonatkozó szabályokat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha az adatkezelést közhatalmi szervek vagy közérdekből eljáró magánfél szervezetek végzik. Ilyen esetben kizárólag az a felügyeleti hatóság lehet illetékes az e rendelettel összhangban rá ruházott hatáskörök gyakorlására, amely annak a tagállamnak a felügyeleti hatósága, ahol az adott közhatalmi szerv vagy magánfél szerv székhelye található.

(129)

E rendelet Unió-szerte következetes végrehajtásának és e végrehajtás következetes nyomon követésének biztosítása érdekében a felügyeleti hatóságokat minden tagállamban ugyanazokkal a feladatokkal és tényleges hatáskörökkel kell felruházni, ideértve a vizsgálati hatáskört, a korrekciós és szankciós hatáskört és a szankciókat, valamint az engedélyezési és a tanácsadási hatáskört, különösen a természetes személyek panaszaival kapcsolatos ügyekben, továbbá – az ügyészi hatóságok tagállami jog szerinti hatásköreinek sérelme nélkül – az arra vonatkozó hatáskört, hogy e rendelet megsértése esetén az igazságügyi hatóságokhoz forduljanak, és bírósági eljárást kezdeményezzenek. E hatáskörök magukban foglalják az adatkezelés átmeneti vagy végleges korlátozását, ideértve az adatkezelés tilalmának elrendelésére vonatkozó jogosultságot. A személyes adatok e rendelet szerinti védelmével kapcsolatos egyéb feladatokat a tagállamok is meghatározhatnak. A felügyeleti hatóságok hatásköreiket az uniós és a tagállami jogban foglalt megfelelő eljárási garanciáknak megfelelően, pártatlanul, tisztességesen és észszerű határidőn belül gyakorolják. Különösen, az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében minden egyes intézkedésnek megfelelőnek, szükségesnek és arányosnak kell lennie, és azok kapcsán figyelembe kell venni az adott eset körülményeit, tiszteletben kell tartani azt, hogy minden személynek joga van ahhoz, hogy az őt esetleg hátrányosan érintő egyedi intézkedés meghozatala előtt meghallgassák, továbbá kerülni kell, hogy az intézkedés az érintett személynek felesleges költségeket és túlzott kényelmetlenséget okozzon. A helyiségekbe való belépést illetően a vizsgálati hatáskört a vonatkozó tagállami eljárásjogban foglalt különös követelményekkel összhangban kell gyakorolni, ilyen például az előzetes bírósági engedély beszerzésének követelménye. A felügyeleti hatóság minden jogilag kötelező erejű intézkedést írásban hozza meg, az intézkedésnek világosnak és egyértelműnek kell lennie, fel kell tüntetni rajta az intézkedést hozó felügyeleti hatóságot, az intézkedés meghozatalának dátumát, a felügyeleti hatóság vezetőjének vagy a hatóság általa felhatalmazott tagjának azt az aláírásával kell ellátnia, az intézkedést indokolni kell és hivatkozni kell benne a hatékony jogorvoslathoz való jogra. Ez nem zárja ki további tagállami eljárásjogi követelmények megállapítását. Az említett jogilag kötelező erejű döntés elfogadása azzal jár, hogy az az adott döntést elfogadó felügyeleti hatóság szerinti tagállamban bírósági felülvizsgálat alá vethető.

(130)

Ha a felügyeleti hatóság, amelyhez a panaszt benyújtották, nem a fő felügyeleti hatóság, a fő felügyeleti hatóság e rendeletben az együttműködésre és az összhang biztosítására megállapított rendelkezéseknek megfelelően szorosan együttműködik azzal a felügyeleti hatósággal, amelyhez a panaszt benyújtották. Minden ilyen esetben a fő felügyeleti hatóság minden olyan intézkedés meghozatalakor, amelynek célja valamely joghatás elérése – ideértve a közigazgatási bírságok kiszabását is – a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi annak a felügyeleti hatóságnak a véleményét, amelyhez a panaszt benyújtották, és amely hatóság a saját tagállama területén lefolytatandó vizsgálat tekinttében illetékes marad, együttműködésben a fő felügyeleti hatósággal.

(131)

Azokban az ügyekben, amelyekben az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó adatkezelési tevékenységei tekintetében egy másik felügyeleti hatóság jár el fő felügyeleti hatóságként, azonban a panasz konkrét tárgya vagy az esetleges jogsértés kizárólag a panasz benyújtásának helye szerinti tagállamban működő adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelési tevékenységeit érinti, és az ügy nem érint jelentős mértékben vagy valószínűsíthetően nem érint jelentős mértékben más tagállamokban élő érintetteket, az a felügyeleti hatóság, amelyhez panasz érkezik, vagy amely e rendelet esetleges megsértését eredményező helyzetet észlel vagy arról egyéb módon értesül, az adatkezelővel békés vitarendezésre törekszik, és ennek sikertelensége esetén gyakorolja valamennyi hatáskörét. Ennek ki kell terjednie a felügyeleti hatóság szerinti tagállam területén végzett konkrét adatkezelésre vagy az említett tagállam területén élő érintettekre irányuló konkrét adatkezelésre, az olyan adatkezelésre, amelyet termékeknek vagy szolgáltatásoknak kifejezetten a felügyeleti hatóság szerinti tagállam területén élő érintettek részére történő kínálásával összefüggésben végeznek, vagy amelyet a tagállami jog szerinti vonatkozó jogi kötelezettségeket figyelembe véve kell értékelni.

(132)

A felügyeleti hatóságok által végzett, a nyilvánosságot célzó figyelemfelkeltő tevékenységek magukban foglalnak olyan konkrét intézkedéseket, amelyek az adatkezelőkre és az adatfeldolgozókra – beleértve a mikro-, kis- és középvállalkozásokat is –, valamint különösen oktatási keretek között a természetes személyekre irányulnak.

(133)

Annak érdekében, hogy e rendelet egységes alkalmazását és végrehajtását a belső piacon biztosítsák, a felügyeleti hatóságok feladataik ellátásában egymást segítik, és egymásnak kölcsönös segítséget nyújtanak. A kölcsönös segítségnyújtást kezdeményező felügyeleti hatóság ideiglenes intézkedést fogadhat el, ha a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresésére a megkeresett felügyeleti hatóságtól a megkeresés kézhezvételétől számított egy hónapon belül nem érkezik válasz.

(134)

Minden felügyeleti hatóság, indokolt esetben, részt vesz a felügyeleti hatóságok együttes műveleteiben. A megkeresett felügyeleti hatóságot kötelezni kell arra, hogy a megkeresésre meghatározott időn belül választ adjon.

(135)

E rendelet Unió-szerte történő egységes alkalmazásának biztosítása érdekében, a felügyeleti hatóságok közötti együttműködést szolgáló egységességi mechanizmust kell létrehozni. Ezt a mechanizmust különösen akkor kell alkalmazni, amikor egy felügyeleti hatóság célja olyan intézkedés elfogadása, amely több tagállamban nagyszámú érintettet jelentős mértékben érintő adatkezelési műveletekre vonatkozóan joghatást ér el. A mechanizmus abban az esetben is alkalmazni kell, ha valamely érintett felügyeleti hatóság vagy a Bizottság kéri egy ilyen ügy egységességi mechanizmus keretében történő kezelését. Az egységességi mechanizmust a Bizottság azon intézkedéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyeket a Szerződések szerinti hatásköreinek gyakorlása keretében tesz.

(136)

Az egységességi mechanizmus alkalmazása keretében a Testület tagjainak többségi döntése alapján, vagy bármely érintett felügyeleti hatóság vagy a Bizottság kérésére meghatározott időn belül véleményt bocsát ki. A Testületet fel kell hatalmazni arra, hogy ha a felügyeleti hatóságok közötti jogviták vannak, jogilag kötelező erejű döntéseket hozzon. E célból – elvben – tagjainak kétharmados többségével jogilag kötelező erejű döntéseket hoz olyan egyértelműen meghatározott esetekben, amelyekben a felügyeleti hatóságok – különösen az együttműködési mechanizmusban a fő felügyeleti hatóság és az érintett felügyeleti hatóság – álláspontjai ellentétesek az adott ügy érdemét, különösen azt illetően, hogy e rendeletet megsértették-e.

(137)

Az érintettek jogainak és szabadságainak védelme céljából sürgős intézkedésre is szükség lehet, különösen abban az esetben, amikor fennáll annak a veszélye, hogy az érintett jelentősen akadályoztatva van jogainak gyakorlásában. A felügyeleti hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a tagállamának területére vonatkozóan kellően indokolt ideiglenes intézkedéseket fogadjon el; amely intézkedések érvényessége meghatározott időtartamra, de legfeljebb három hónapra szólhat.

(138)

Az ilyen mechanizmus alkalmazását feltételként kell szabni ahhoz, hogy a felügyeleti hatóság joghatás kiváltására irányuló intézkedése jogszerű legyen azokban az esetekben, amikor a mechanizmus alkalmazása kötelező. Az egyéb határokon átnyúló jelentőségű ügyekben a fő felügyeleti hatóság és az érintett felügyeleti hatóságok közötti együttműködési mechanizmust kell alkalmazni, továbbá az érintett felügyeleti hatóságok anélkül is folytathatnak két- vagy többoldalú kölcsönös segítségnyújtást, illetve közös műveleteket, hogy az egységességi mechanizmust aktiválnák.

(139)

E rendelet egységes alkalmazásának elősegítése érdekében független uniós szervként létre kell hozni a Testületet. Annak érdekében, hogy céljait teljesítése, a Testület jogi személyiséggel rendelkezik. A Testületet az elnök képviseli. A 95/46/EK irányelvvel létrehozott, a személyesadat-feldolgozás vonatkozásában az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport helyébe a Testület lép. A Testület minden tagállam egy felügyeleti hatóságának vezetőjéből és az európai adatvédelmi biztosból, vagy ezek képviselőiből áll. A Bizottság szavazati jog nélkül, az európai adatvédelmi biztos pedig korlátozott szavazati joggal vesz részt a Testület tevékenységeiben. A Testület az Unió egész területén hozzájárul e rendelet egységes alkalmazásához, ideértve a Bizottság részére történő – különösen a harmadik országokban vagy nemzetközi szervezetek által biztosított védelem szintjével kapcsolatos – tanácsadást és a felügyeleti hatóságok közötti, Unión belüli együttműködés előmozdítását is. A Testület feladatai ellátása során függetlenül jár el.

(140)

A Testületet az európai adatvédelmi biztos által biztosított titkárság segíti. Az európai adatvédelmi biztos mellett dolgozó alkalmazottak, akik az e rendelettel a Testületre ruházott feladatokat végeznek, feladataik elvégzése tekintetében kizárólag a Testület elnökének utasításai alapján járhatnak el, és kizárólag neki tartoznak felelősséggel.

(141)

Minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy – különösen a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállambeli – felügyeleti hatóságnál, és a Charta 47. cikkével összhangban hatékony bírósági jogorvoslattal éljen, ha az úgy ítéli meg, hogy az e rendelet alapján elfogadott rendelkezések értelmében őt megillető jogokat megsértették, vagy ha a felügyeleti hatóság nem jár el valamely panasza alapján, illetve részben vagy egészben elutasítja vagy megalapozatlannak tekinti a panaszát, vagy nem jár el olyan esetben, amikor fellépése az érintett jogainak védelmében szükséges lenne. A panasz benyújtását követően – a konkrét esethez szükséges mértékben – vizsgálatot kell lefolytatni, amely bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti. A felügyeleti hatóság észszerű határidőn belül tájékoztatja az érintettet a panaszhoz fűződő fejleményekről és eredményekről. Ha az ügy további vizsgálatot vagy egy másik felügyeleti hatósággal való együttműködést tesz szükségessé, az érintettet időközben tájékoztatni kell. A panaszok benyújtásának megkönnyítése érdekében mindegyik felügyeleti hatóság intézkedéseket tesz, például olyan panasztételi formanyomtatványt biztosít, amely elektronikus úton is kitölthető, nem zárva ki azonban más kommunikációs eszközök alkalmazását sem.

(142)

Ha az érintett úgy ítéli meg, hogy az ezen rendelet értelmében fennálló jogait megsértették, jogában áll megbízni egy, a személyes adatok védelmével foglalkozó, az alapszabályában rögzített közérdekű célokat szolgáló, a tagállami jognak megfelelően létrehozott nonprofit szervet, szervezetet vagy egyesületet, hogy a nevében eljárva panaszt nyújtson be valamely felügyeleti hatóságnál, gyakorolja a bírósági jogorvoslathoz való jogot, illetve gyakorolja a kártérítéshez való jogot, ha ez utóbbit a tagállami jog biztosítja. A tagállam rendelkezhet arról, hogy az adott tagállamban ilyen szerv, szervezet vagy egyesület jogosult arra, hogy az érintett megbízásától függetlenül ebben a tagállamban panaszt nyújtson be és hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen, ha alapos okkal úgy véli, hogy az érintett jogai sérültek annak következtében, hogy személyes adataik kezelése e rendelet megsértésével történt. Ez a szerv, szervezet vagy egyesület nem jogosult, hogy az érintett nevében, annak megbízásától függetlenül kártérítést igényeljen.

(143)

Minden természetes vagy jogi személy jogosult, hogy az EUMSZ 263. cikkében meghatározott feltételek szerint eljárást indítson a Bíróságon a Testület döntéseinek megsemmisítése iránt. Azok az érintett felügyeleti hatóságok, amelyek e döntések címzettjeiként fellebbezni kívánnak azok ellen, az EUMSZ 263. cikkének megfelelően a döntésről való értesítésüket követő két hónapon belül indítják meg keresetüket. Ha a Testület döntései közvetlenül és egyénileg érintenek valamely adatkezelőt, adatfeldolgozót vagy a panaszost, a panaszos az EUMSZ 263. cikkének megfelelően eljárást indíthat az adott döntések megsemmisítése iránt, mégpedig azoknak a Testület honlapján való közzététele dátumától számított két hónapon belül. Az EUMSZ 263. cikkében biztosított e jog sérelme nélkül, minden természetes vagy jogi személy számára biztosítani kell, hogy egy valamely felügyeleti hatóság által hozott és a szóban forgó személyre nézve jogkövetkezményekkel járó döntéssel szemben hatékony bírósági jogorvoslattal élhessen valamely illetékes tagállami bíróságnál. Ide tartoznak különösen a felügyeleti hatóság vizsgálati, korrekciós és engedélyezési hatásköreinek gyakorlására, illetve a panaszok megalapozatlannak tekintésére vagy elutasítására vonatkozó döntések. Mindazonáltal a hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog nem vonatkozik a felügyeleti hatóságok által tett, jogilag kötelező erővel nem bíró intézkedéseikre, például a felügyeleti hatóság által kibocsátott véleményekre vagy az általa nyújtott tanácsra. A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani, és az eljárást az érintett tagállam eljárásjoga szerint kell lefolytatni. Az említett bíróság teljes körű joghatósággal rendelkezik, amely magában foglalja az általa tárgyalt jogvita szempontjából releváns összes ténybeli és jogi kérdés vizsgálata tekintetében fennálló joghatóságot is.

Ha valamely felügyeleti hatóság elutasított vagy megalapozatlannak talált egy panaszt, a panaszos ugyanazon tagállam bírósága előtt eljárást indíthat. Az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bírósági jogorvoslatok összefüggésében azok a tagállami bíróságok, amelyek úgy ítélik meg, hogy az ítélethozatalhoz az adott kérdéssel kapcsolatos előzetes döntésre van szükség, kérhetik, illetve az EUMSZ 267. cikkében meghatározott esetben kérniük kell a Bíróságot, hogy az e rendeletet is magában foglaló uniós jog értelmezéséről hozzon előzetes döntést. Ezenkívül, ha valamely felügyeleti hatóság a Testület döntését végrehajtó döntésével szemben olyan keresetet indítanak valamelyik tagállami bíróság előtt, amelynek a tárgya a Testület döntésének az érvényessége, a szóban forgó tagállami bíróság nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy érvénytelennek nyilvánítsa a Testület döntését, hanem az érvényesség kérdését a Bíróság elé utalja az EUMSZ Bíróság által értelmezett 267. cikkének megfelelően, amennyiben véleménye szerint a döntés érvénytelen. A tagállami bíróságok azonban nem utalhatnak a Bíróság elé a Testület döntésének az érvényességével kapcsolatos kérdést olyan természetes vagy jogi személy kérelmére, akinek volt lehetősége az adott döntés megsemmisítése iránti keresetet indítani, ám elmulasztotta azt megtenni az EUMSZ 263. cikkében megállapított határidőn belül, különösen, ha a szóban forgó személyt a döntés közvetlenül és egyénileg érinti.

(144)

Ha egy olyan bíróság, amely előtt eljárást indítottak valamely felügyeleti hatóság által hozott döntéssel szemben, okkal feltételezheti, hogy ugyanazon adatkezelésre vonatkozóan – például ha ugyanazon adatkezelő vagy adatfeldolgozó adatkezelése esetében megegyezik a tárgy, illetve ha megegyezik a jogalap – már eljárás indult valamely más tagállam illetékes bírósága előtt, annak érdekében, hogy meggyőződjön ezeknek az összefüggő eljárásoknak a létezéséről, ez utóbbi bírósággal felveszi a kapcsolatot. Ha valamely más tagállam bírósága előtt összefüggő eljárások vannak folyamatban, valamennyi olyan bíróságnak, amely előtt az eljárás később indult meg, felfüggesztheti az eljárását, vagy valamelyik fél megkeresésére a joghatóságának hiányát állapíthatja meg annak a bíróságnak javára, amely előtt elsőként indult meg az eljárás, ha ez utóbbi bíróságnak van joghatósága a szóban forgó eljárások tekintetében és az adott tagállam joga lehetővé teszi az összefüggő eljárások összevonását. Az eljárások akkor tekintendők összefüggőnek, ha közöttük olyan szoros kapcsolatáll fenn, hogy a külön eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó ítéletek elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozatot hozni.

(145)

Az adatkezelő vagy adatfeldolgozó elleni eljárást illetően a felperes számára lehetővé kell tenni, hogy eldöntse, hogy az eljárást annak a tagállamnak a bírósága előtt indítja-e meg, ahol az adatkezelő vagy adatfeldolgozó tevékenységi hellyel rendelkezik, vagy pedig az érintett tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága előtt, kivéve, ha az adatkezelő valamely tagállam közhatalmi jogosítványait gyakorolva eljáró közhatalmi szervének minősül.

(146)

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az e rendeletet sértő adatkezelés miatt okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót a kártérítési kötelezettség alól abban az esetben mentesíteni kell, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkeztéért őt semmilyen felelősség nem terheli. A kár fogalmát a Bíróság ítélkezési gyakorlatának fényében tágan kell értelmezni, mégpedig oly módon, hogy az teljes mértékben tükrözze e rendelet célkitűzéseit. Ez nem érinti a más uniós vagy tagállami jog megsértéséből eredő károkkal kapcsolatos esetleges kártérítési igényeket. Az e rendeletet sértő adatkezelés magában foglalja az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat, valamint az e rendeletben foglalt szabályokat pontosító tagállami jogot sértő adatkezelést is. Az érintetteket az őket ért kárért teljes és tényleges kártérítés illeti meg. Ha egy adatkezelésben több adatkezelő, illetve adatfeldolgozó vesz részt, akkor minden egyes adatkezelő vagy adatfeldolgozó egyetemleges felelősséggel tartozik a teljes kárért. Ha azonban az érintett adatkezelőket a tagállami jognak megfelelően bevonják ugyanabba az eljárásba, a kártérítési kötelezettség megosztható az egyes adatkezelők, illetve adatfeldolgozók között az általuk okozott kár arányában, feltéve hogy így is biztosított marad, hogy az érintettet ért kárt teljes mértékben és ténylegesen megtérítik. Azok az adatkezelők vagy adatfeldolgozók, akik teljes kártérítést fizettek, ezt követően viszontkereseti eljárást indíthatnak az ugyanazon adatkezelésben részt vevő más adatkezelőkkel vagy adatfeldolgozókkal szemben.

(147)

Ha e rendelet egyedi szabályokat állapít meg a joghatósággal kapcsolatban, különösen a valamely adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szembeni bírósági jogorvoslat – például kártérítés – céljából indított eljárások tekintetében, az általános joghatósági szabályok – például az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (13) foglalt szabályoknak – ezen egyedi szabályok alkalmazását nem befolyásolhatják.

(148)

Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni. E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható. Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre. A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot – kell alkalmazni.

(149)

A tagállamok megállapíthatják az e rendelet megsértése – így ideértve az e rendelet alapján és általa szabott korlátokon belül elfogadott nemzeti szabályok megsértése – esetén alkalmazandó büntetőjogi szankciókra vonatkozó szabályokat. E büntetőjogi szankciók lehetővé tehetik például az e rendelet megsértése révén szerzett vagyoni előny elvonását. Az ilyen tagállami szabályok megsértésére vonatkozó büntetőjogi szankciók, illetve közigazgatási szankciók kiszabása azonban nem eredményezheti a Bíróság értelmezése szerinti ne bis in idem elv megsértését.

(150)

Az e rendelet megsértése esetén alkalmazott közigazgatási szankciók szigorítása és harmonizálása érdekében minden felügyeleti hatóság hatáskörrel rendelkezik a közigazgatási bírság kiszabására. E rendeletben kell meghatározni a jogsértéseket, valamint a kapcsolódó közigazgatási bírságok összegének felső határát és azok megállapításának szempontjait; a közigazgatási bírságot az egyes esetekben az illetékes felügyeleti hatóság állapítja meg a konkrét helyzet valamennyi releváns körülményét figyelembe véve, és kellő figyelmet fordítva különösen a jogsértés természetére, súlyosságára és időtartamára, továbbá a jogsértés következményeire, valamint az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének biztosítása és a jogsértés következményeinek megelőzése vagy enyhítése érdekében tett intézkedésekre. Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásokra szabják ki, akkor a vállalkozás fogalmát e célból az EUMSZ 101. és 102. cikkében meghatározott vállalkozásokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell értelmezni. Ha a közigazgatási bírságokat vállalkozásoktól eltérő személyekre szabják ki, a felügyeleti hatóság a bírság megfelelő összegének meghatározása során figyelembe veszi a jövedelmek általános szintjét az adott tagállamban, valamint az adott személy gazdasági helyzetét. Az egységességi mechanizmus a közigazgatási bírságok összehangolt alkalmazásának előmozdítására is felhasználható. A tagállamokra kell bízni annak eldöntését, hogy a közhatalmi szervekkel szemben alkalmazható legyen-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékben. A közigazgatási bírság kiszabása vagy a megrovás nem érinti a felügyeleti hatóságok egyéb hatásköreinek vagy az e rendelet szerinti egyéb szankcióknak az alkalmazását.

(151)

Dánia és Észtország jogrendszere nem teszi lehetővé az e rendeletben meghatározott közigazgatási bírságok kiszabását. A közigazgatási bírságokra vonatkozó szabályok Dániában oly módon alkalmazhatók, hogy a bírságot az illetékes nemzeti bíróságok büntetőjogi szankcióként róják ki, Észtországban pedig a felügyeleti hatóság rója ki a bírságot fegyelmi eljárás keretében, feltéve hogy a szabályok ilyen fajta alkalmazása ezekben a tagállamokban a felügyeleti hatóságok által kiszabott közigazgatási bírságokkal azonos joghatással járnak. Ezért az illetékes nemzeti bíróságok figyelembe veszik a bírság kiszabását kezdeményező felügyeleti hatóság ajánlását. A kiszabott bírságoknak minden esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(152)

Ha e rendelet nem harmonizálja a közigazgatási szankciókat, vagy ha egyéb esetekben ez szükséges – például e rendelet súlyos megsértése esetén –, a tagállamok hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat előíró rendszert vezetnek be. E szankciók büntetőjogi vagy közigazgatási jellegét a tagállami jog határozza meg.

(153)

A tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.

(154)

E rendelet lehetővé teszi a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés elvének figyelembevételét e rendelet alkalmazása során. A hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférés közérdeknek tekinthető. Lehetővé kell tenni, hogy a közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek birtokában lévő dokumentumokban szereplő személyes adatokat az érintett hatóság vagy szerv nyilvánosságra hozza, ha a nyilvánosságra hozatalt az uniós jog vagy annak a tagállamnak a joga, amelynek az adott közhatalmi szerv vagy egyéb, közfeladatot ellátó szerv a hatálya alá tartozik, előírja. Ezeknek a jogoknak össze kell egyeztetniük a hivatalos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést és a közszféra információinak további felhasználását a személyes adatok védelméhez való joggal, és ennélfogva rendelkezhetnek a személyes adatok védelméhez való, e rendelet szerinti joggal történő szükséges összeegyeztetésről. A közhatalmi szervek és egyéb, közfeladatot ellátó szervek szervekre való hivatkozásba ebben az összefüggésben mindazon hatóságokat vagy egyéb olyan szerveket is bele kell érteni, amelyekre vonatkozik a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést szabályozó tagállami jog. A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) nem módosítja és nem érinti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő, az uniós és a tagállami jogba foglalt rendelkezések védelmi szintjét, és különösen nem módosítja az ebben e rendeletben foglalt kötelezettségeket és jogokat. Különösen, az említett irányelvet nem kell alkalmazni olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére vonatkozó jogszabályokkal.

(155)

A tagállami jog vagy kollektív szerződések – ideértve az üzemi megállapodásokat is – előírhatnak olyan konkrét szabályokat, amelyek a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelését szabályozzák, különösen azokat a feltételeket, amelyek mellett a munkavállalók személyes adatainak a foglalkoztatással összefüggő kezelésére – a munkavállaló hozzájárulása alapján, a munkaerő-felvétel és a munkaszerződés teljesítése céljából – kerülhet sor, ideértve a jogszabályban vagy kollektív szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését, a munka irányítását, tervezését és szervezését, a munkahelyi egyenlőséget és sokszínűséget, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok és juttatások egyéni vagy kollektív gyakorlását és érvényesülését, valamint a munkaviszony megszüntetése céljából történő adatkezelést.

(156)

E rendelet alapján a személyes adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő kezelésére az érintettek jogai és szabadságai tekintetében megfelelő garanciák vonatkoznak. Ez említett garanciák biztosítják, hogy technikai és szervezési intézkedéseket hoztak különösen annak érdekében, hogy az adattakarékosság elve érvényesüljön. A személyes adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további kezelésére akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő előzetesen felmérte, hogy ezek a célok megvalósíthatók olyan személyes adatok kezelésével, amelyek eleve nem vagy a továbbiakban már nem teszik lehetővé az érintettek azonosítását, feltéve hogy megfelelő garanciák állnak rendelkezésre (mint például a személyes adatok álnevesítése). A tagállamok megfelelő garanciákról kell rendelkezniük a személyes adatok közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő kezelése tekintetében. A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy konkrét feltételekkel és az érintettek számára nyújtott megfelelő garanciák mellett pontosításokat és eltéréseket alkalmazzanak a tájékoztatási követelményekre, a helyesbítéshez való jogra, a törléshez való jogra, az elfeledtetéshez való jogra, az adatkezelés korlátozásához való jogra, valamint az adathordozhatósághoz való jogra, továbbá a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő adatkezeléssel összefüggő tiltakozáshoz való jogra vonatkozóan. A szóban forgó feltételek és garanciák eredményezhetnek egyrészt az említett jogoknak az érintettek általi érvényesítését szolgáló eljárásokat – ha ez megfelelő az adott adatkezelés céljainak fényében –, másrészt az arányosság és a szükségesség elveinek érvényesítése érdekében a személyes adatok kezelésének minimálisra korlátozását célzó technikai és szervezési intézkedéseket. A személyes adatok tudományos célú kezelésének meg kell felelnie az egyéb, például a klinikai vizsgálatokat szabályozó jogszabályoknak is.

(157)

A nyilvántartásokból nyert információk összevetésével a kutatók jelentős értékű új tudásra tehetnek szert többek között a széles körben elterjedt betegségekkel – például a szív- és érrendszeri betegségekkel, a rákkal, és a depresszióval – kapcsolatban. A kutatási eredményeket a nyilvántartások segítségével javítani lehet, mivel az adatok a lakosság szélesebb körétől származnak. A társadalomtudományokban a nyilvántartások alapján végzett kutatásokkal a kutatók lényeges ismeretekre tehetnek szert több társadalmi körülmény – mint például a munkanélküliség és az iskolai végzettség – egyéb életkörülményekkel való hosszú távú összefüggéséről. A nyilvántartások alapján elért kutatási eredmények szilárd, színvonalas tudást nyújtanak, mely alapul szolgálhat a tudásalapú szakpolitikák kidolgozásához és végrehajtásához, javíthatja számos ember életminőségét, valamint fokozhatja a szociális szolgálatok hatékonyságát. A tudományos kutatás megkönnyítése érdekében a személyes adatok az uniós vagy a tagállami jogban meghatározott megfelelő feltételek és garanciák mellett tudományos kutatási célból kezelhetők.

(158)

E rendeletet az archiválási célokat szolgáló személyes adatok kezelésekor is alkalmazni kell, szem előtt tartva, hogy e rendelet nem alkalmazható elhunyt személyek személyes adataira. A közérdekű adatokat tároló közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek vagy magánfél szervezetek olyan szolgálatok kell, hogy legyenek, amelyek uniós vagy a tagállami jog szerint kötelesek az általános közérdek szempontjából tartós értéket képviselő adatokat beszerezni, megőrizni, értékelni, rendezni, leírni, közölni, előmozdítani, terjeszteni, illetve azokhoz hozzáférést biztosítani. A tagállamok számára továbbá lehetővé kell tenni, hogy rendelkezzenek a személyes adatok archiválási célokat szolgáló további kezeléséről, például a volt totalitárius államrendszerek alatt tanúsított politikai magatartáshoz, népirtáshoz, az emberiesség elleni bűncselekményekhez, különösen a holokauszthoz és a háborús bűncselekményekhez kapcsolódó konkrét információk szolgáltatása érdekében.

(159)

E rendeletet a személyes adatok tudományos kutatási célú kezelése esetében is alkalmazni kell. E rendelet alkalmazásában a személyes adatok tudományos kutatási célú kezelését tág körűen kell értelmezni, oly módon, hogy az magában foglalja többek között a technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást, és a magánfinanszírozású kutatást. Emellett az ilyen célú adatkezelés összefüggésében figyelembe kell venni az EUMSZ 179. cikkének (1) bekezdésében foglalt, az európai kutatási térség létrehozására irányuló célkitűzést. A tudományos kutatási célok közé kell sorolni a népegészségügy terén folytatott közérdekű kutatásokat is. Ahhoz, hogy az adatkezelés megfeleljen a személyes adatok tudományos kutatási célú kezelésére vonatkozó jellemzőknek, speciális feltételeknek kell eleget tenni különösen a személyes adatok tudományos kutatási célok keretében történő közzétételére vagy egyéb nyilvánosságra hozatalát illetően. Ha a – különösen az egészségügyi témakörben végzett – tudományos kutatás eredménye miatt az érintett érdekében további intézkedések válnak indokolttá, ezen intézkedések tekintetében az e rendeletben foglalt általános szabályokat kell alkalmazni.

(160)

E rendeletet a történelmi kutatási célokból kezelt személyes adatok esetében is alkalmazni kell. Ide kell sorolni a történelmi kutatásokat és a genealógiai célú kutatást is, szem előtt tartva, hogy e rendelet elhunyt személyre nem alkalmazandó.

(161)

A klinikai vizsgálatok során végzett tudományos kutatásban való részvételhez történő hozzájárulás tekintetében az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) releváns rendelkezéseit kell alkalmazni.

(162)

E rendeletet a személyes adatok statisztikai célú kezelése esetében is alkalmazni kell. E rendelet jelentette korlátokon belül az uniós vagy a tagállami jog határozza meg a statisztikai tartalmat, a hozzáférés ellenőrzését, a személyes adatok statisztikai célú kezelésének szempontjait, az érintettek jogainak és szabadságainak védelmét és a statisztikai adatok bizalmas jellegének garantálását szolgáló megfelelő intézkedéseket. Statisztikai célúnak minősül a személyes adatok statisztikai felmérések vagy statisztikai eredmények kiszámításának céljából történő gyűjtése és kezelése. Ezeket a statisztikai eredményeket a későbbiekben többféle célra is fel lehet használni, többek között tudományos kutatás céljára is. A statisztikai célból következik, hogy a statisztikai célú adatkezelés eredménye nem személyes adat, hanem összesített adat, és hogy ezt az eredményt vagy a személyes adatokat nem használják fel konkrét természetes személyekre vonatkozó intézkedések vagy döntések alátámasztására.

(163)

Az uniós és a nemzeti statisztikai hatóságok által a hivatalos uniós és a hivatalos nemzeti statisztikák készítéséhez gyűjtött bizalmas adatokat védeni kell. Az uniós statisztikákat az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében foglalt statisztikai elveknek megfelelően kell kidolgozni, elkészíteni és terjeszteni, ugyanakkor a nemzeti statisztikák a tagállami jognak is meg kell, hogy feleljenek. A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) további konkrét rendelkezéseket határoz meg az uniós statisztikákra vonatkozó titoktartási kötelezettségekről.

(164)

A felügyeleti hatóságok azon jogköre tekintetében, hogy az adatkezelőtől vagy adatfeldolgozótól hozzáférést kapjanak a személyes adatokhoz, illetve belépési engedélyt kapjanak annak helyiségeibe, a tagállamok e rendelet keretein belül jogszabályban különös rendelkezéseket hozhatnak annak érdekében, hogy a szakmai vagy más, azzal egyenértékű titoktartási kötelezettségeket biztosítsák, ha a személyes adatok védelméhez való jogot a szakmai titoktartásra vonatkozó kötelezettséggel kell összeegyeztetni. Ez nem érinti a tagállamok azon meglévő kötelezettségét, hogy szakmai titoktartási rendelkezéseket fogadjanak el, ha az uniós jog ezt megköveteli.

(165)

E rendelet az EUMSZ 17. cikke értelmében tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek hatályos alkotmányos jog szerinti jogállását a tagállamokban.

(166)

E rendelet célkitűzéseinek megvalósítása, vagyis a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak – különösen a személyes adatok védelméhez való joguk – védelme, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni különösen a tanúsítási mechanizmusok szempontjai és követelményei, a szabványosított ikonokkal megjelenítendő információk és az ilyen ikonok meghatározására szolgáló eljárások tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottság gondoskodik arról, hogy kellő időben, és a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is az Európai Parlament és a Tanács részére.

(167)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, ha e rendelet úgy rendelkezik. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak mérlegelnie kell különös intézkedések alkalmazását a mikro-, kis- és középvállalkozások tekintetében.

(168)

Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az adatkezelők és adatfeldolgozók közötti, illetve az adatfeldolgozók közötti általános szerződési feltételekre; a magatartási kódexekre; a tanúsítás technikai standardjaira és mechanizmusaira; a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi szervezet által biztosított megfelelő védelmi szintre; az általános adatvédelmi kikötések elfogadására; az adatkezelők, az adatfeldolgozók és a felügyeleti hatóságok között, a kötelező erejű vállalati szabályokra vonatkozóan folytatott elektronikus információcsere formájára és eljárásaira; a kölcsönös segítségnyújtásra; a felügyeleti hatóságok közötti, illetve a felügyeleti hatóságok és a Testület közötti elektronikus információcserére vonatkozó szabályokkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

(169)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia azokban a kellően indokolt, rendkívül sürgős esetekben, ha a rendelkezésre álló bizonyítékokból az derül ki, hogy a harmadik ország, a harmadik ország valamely területe vagy meghatározott ágazata, illetve valamely nemzetközi szervezet már nem biztosít megfelelő védelmi szintet.

(170)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a természetes személyek azonos szintű védelmét, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatásainak meghatározása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(171)

E rendelet hatályon kívül helyezi a 95/46/EK irányelvet. Az e rendelet alkalmazásának időpontja előtt megkezdett adatkezelést e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított két éven belül összhangba kell hozni e rendelettel. Ha az adatkezelés a 95/46/EK irányelv szerinti hozzájáruláson alapul és az érintett az e rendeletben foglalt feltételekkel összhangban adta meg hozzájárulását, nem kell ismételten az érintett engedélyét kérni ahhoz, hogy az adatkezelő e rendelet alkalmazási időpontját követően is folytathassa az adatkezelést. A 95/46/EK irányelv alapján a Bizottság által hozott határozatok, valamint a felügyeleti hatóságok által kiadott engedélyek hatályban maradnak mindaddig, amíg módosításukra, felváltásukra vagy hatályon kívül helyezésükre sor nem kerül.

(172)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2012. március 7-én véleményt nyilvánított (17).

(173)

E rendeletet kell alkalmazni a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelme vonatkozásában az alapvető jogok és szabadságok védelmét érintő minden olyan esetben, amelyekre nem vonatkoznak azonos célú, a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (18) meghatározott különös kötelezettségek, ideértve az adatkezelő kötelezettségeit és a természetes személyek jogait is. Az e rendelet és a 2002/58/EK irányelv közötti kapcsolat egyértelművé tétele érdekében ez utóbbi irányelvet ennek megfelelően módosítani kell. E rendelet elfogadását követően a 2002/58/EK irányelvet elsősorban az e rendelettel való összhang biztosítása érdekében felül kell vizsgálni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

close
ENEN