Elsősorban a zálogjogosultak számára hoznak változást a csődtörvény új szabályai

A hiánypótló és a piac szereplői által régóta várt módosítás értelmében 2017. július 1-jével kibővült azon jogosultak köre, akik hitelezői pozíciójuk miatt privilegizált kielégítési sorrendet élveznek a felszámolási eljárás során. A jogalkotó elsődleges célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) módosításával az volt, hogy a zálogjogosultakkal azonos jogok, így elsősorban elsőbbségi kielégítés illesse meg a felszámolási eljárás során a biztosítéki célú vételi jog és engedmény jogosultjait.

Nemcsak a privilegizált hitelezők személyi köre, hanem az arra való jogosultság szabályai is változtak. A jogalkotó egyértelművé tette, hogy a zálogjogosultat a felszámolás előtt létrehozott, de jövőbeli követeléseket terhelő zálogjogviszonyokban a felszámolás kezdő időpontja után keletkező követelések tekintetében is megilleti az elsőbbségi kielégítés. Sem a zálogjog, sem a biztosítéki célú vételi jog és engedmény nem lesz „erősebb” a másiknál, a kielégítési sorrendet a jogok bejegyzésének sorrendje határozza meg. A biztosítéki ügyletet természetesen továbbra is be kell jegyezni a hitelbiztosítéki- vagy ingatlan-nyilvántartásba. Fontos megjegyezni, hogy a biztosítéki ügyletek esetében a törvény az elsőbbségi kielégítést a nem lajstromozott ingóságokra és jogokra korlátozza: így például a hajókra vagy üzletrészekre alapított fiduciárius biztosítékok nem lesznek privilegizáltak.

Hátrányosan érinti a záloghitelezőket, hogy a törvény új tételeket vezetett be a zálogtárgy eladásához kapcsolódó, annak az értékesítéséből befolyt vételárból a felszámoló által felszámítható költségek közé. Levonhatóak lesznek azoknak a pereknek a költségei, amelyek a felszámolást követően, a Csődtörvény szabályainak megfelelően, a zálogtárgy visszaszerzésének céljából indultak. Szintén csökkentik a záloghitelező követelését a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló és befizetendő adók, igazgatási és szolgáltatási díjak.

Július 1-től megszűnik a teljes vagyont terhelő zálogjogosult különleges pozíciója, ami követelés engedményezése és vásárlása esetén lehet fontos. A törvénymódosítás eltörölte azt a szabályt, mely szerint, ha a zálogkötelezett hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető összes vagyontárgyára kiterjedő zálogjog állt fenn, akkor a vagyon értékesítésekor – a fent említett értékesítési költségek és díjak értékesítéséből befolyó vételárból való levonása után – a zálogjogosultat a vételár 50%-a feltétlenül megillette, ezen felül azonban a többi adóssal együtt, a kielégítési sorrend szerint került kielégítésre. Az új szabályok szerint a vagyont terhelő zálogjog jogosultját a teljes követelése tekintetében elsőbbségi kielégítés fogja megilletni. Az érintett hitelezők azonban nem minden esetben fognak jobban járni, mivel a törvényi levonások egyes esetekben meghaladhatják az eddig biztosnak tekinthető vételárrész 50%-os arányát.

További eljárási szabályváltozás, hogy a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása elleni kifogás benyújtására az eddigi 8 helyett 15 nap fog az érintett felek rendelkezésére állni.

close
ENEN