A Management Buy-Out jogi lépései Magyarországon

Management buy-outnak hívják azon cégfelvásárlásokat, ahol a megvásárlandó cég menedzsmentje (CEO, CFO, COO, CHRO, CBDO, CIO, CMO, CAE, CRO stb.) vásárolja meg a céget. Ezek az ügyletek Magyarországon jellemzően bankhitelből zajlanak, ahol a jogi folyamat lépéseit a finanszírozó bank jogászaival együttműködésben kell meghatározni.

Tovább

Elsősorban a zálogjogosultak számára hoznak változást a csődtörvény új szabályai

A hiánypótló és a piac szereplői által régóta várt módosítás értelmében 2017. július 1-jével kibővült azon jogosultak köre, akik hitelezői pozíciójuk miatt privilegizált kielégítési sorrendet élveznek a felszámolási eljárás során. A jogalkotó elsődleges célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtörvény) módosításával az volt, hogy a zálogjogosultakkal azonos jogok, így elsősorban elsőbbségi kielégítés illesse meg a felszámolási eljárás során a biztosítéki célú vételi jog és engedmény jogosultjait.

Tovább

Az új európai adatvédelmi szabályozásról

2016. áprilisában került elfogadásra az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 sz. általános adatvédelmi rendelete („Rendelet” / „GDPR”), amely 2018. május 25-től önmagában közvetlenül hatályos és alkalmazandó lesz az EU minden tagállamában, egységes, európai szintű szabályozást teremtve ezzel. A rendkívül szigorú szankciók (akár 20 millió euró vagy a vállalkozás globális árbevétele 4%-ának megfelelő mértékű bírság) miatt érdemes időben felkészülni az új szabályok alkalmazására, és célszerű alaposan megvizsgálni, hogy a vállalkozás jelenlegi gyakorlata megfelel-e az adatvédelmi előírásoknak.

Tovább

Jelentősen nőtt a reklámközvetítői tevékenység kapcsán kiszabható bírság összege

2017. januárjától a reklámokat közzétevő vállalkozásoknak érdemes lesz az eddigieknél is jobban odafigyelniük a reklámügynökségekkel kötött szerződéseikre, valamint az esetlegesen alkalmazott juttatási rendszerre és számlázási gyakorlatra. A reklámközvetítésre vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése esetén ugyanis immár nem csak az ügynökségeket, hanem a reklámok közzétevőit is jelentős bírság fenyegeti. A kiszabható maximális bírság összege ráadásul az eddig kiszabható bírság ötszörösére emelkedett.

Tovább

Újraszabott fúziókontroll – jelentősen módosult a versenytörvény

2016. december 15-én hirdették ki a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Versenytörvény) átfogó módosítását. A terjedelmében és jelentőségében is számottevő módosítás két fő területet reformál meg: a versenyjogi kártérítésekkel kapcsolatos rendelkezéseket, illetve a fúziók ellenőrzésének szabályait.

Tovább

Magasabb bírságösszegek, szabadságvesztés: szigorodik a tiltott piacbefolyásolás szabályozása

A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás 2016. július 3.-ától alkalmazandó szabályainak értelmében sokkal súlyosabb szankciókra számíthatnak azok, akiket a tiltott piacbefolyásolás valamely tényállásában elmarasztalnak. Az általános szigorításon túl az új rendelet és irányelv lehetővé teszi az eddigi ellenőrzések során figyelmen kívül hagyott területek – például a tőzsdén kívüli ügyletek – hatósági vizsgálatba való bevonását is. Az újonnan megalkotott MAR rendelet és MAD II. irányelv létrejöttének okaként a Magyar Nemzeti Bank az egyre globálisabb pénzügyi piacokon megjelenő, egyre újszerűbb, eddig szabályozás alá nem vont elektronikus kereskedési platformokat és technológiákat jelölte meg.

Tovább

Összefoglaló a munkavédelmi képviselő választás szabályainak változásairól

Jelentősen kibővült azoknak a cégeknek a száma, akiknél kötelező lesz munkavédelmi képviselő választást tartani. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2016. július 8. napján hatályba lépett módosításai szerint már nemcsak az 50, hanem a 20 főnél több munkavállalót alkalmazó munkáltató is köteles meghirdetni a munkavédelmi képviselő választást. A törvénymódosítás elsődleges célja a munkavédelmi érdekképviselet kiszélesítése, hiszen eddig a regisztrált kis- és középvállalkozások 99,5%-a nem érte el az 50 fős minimumot, azaz az ott dolgozók nem részesültek munkahelyi munkavédelmi érdekképviseletben.

Tovább

Határokon átnyúló öröklési ügyek: fókuszban az európai öröklési rendelet

Immár egy éve, hogy hatályba lépett az uniós országok határain átívelő öröklési ügyek rendezésére irányadó 650/2012/EU rendelet. A szabályozás célja, hogy egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tegye a nemzetközi elemeket is hordozó, európai öröklési eljárásokat. Rövid bejegyzésünk a rendelet által bevezetett leglényegesebb újításokra összpontosít. Tovább

close
ENEN