AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁSRÓL

A 2018. január 1-jétől induló polgári és munkaügyi perekben – a közigazgatási perek kivételével, amelyekre a szintén 2018. január 1-jén hatályba lépő Közigazgatási perrendtartás (2017. évi I. törvény) lesz irányadó – a 2016. évi CXXX. törvényben (új Pp.) lefektetett új perrendet kell alkalmazni.

Az új Pp. egyik fő célja, hogy a perkoncentráció elve mentén egy kiszámítható és hatékony permenetben minél hamarabb kiderüljön és rögzüljön, hogy miben áll a felek közötti jogvita és minél hamarabb rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok.

Az új jogszabály mind a felekkel, mind a bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt: a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni és meghatározni, hogy mit kíván a per anyagává tenni (rendelkezési elv), ugyanakkor kötelezettsége is a peranyagot a per mielőbbi befejezését elősegítő módon elődani. A fél felelős saját perviteléért és perbeli mulasztásaiért (eljárástámogatási és igazmondási kötelezettség elve). A bíróságnak a per irányításában betöltött szerepe megerősödik, egyúttal kötelezettségévé is válik, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan hozzájáruljon (bíróság közrehatási tevékenységének elve).

Az új Pp. az elsőfokú eljárást mind funkciójában, mind időben egymástól elkülönülő, két részre osztja: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra. Az osztott perszerkezet célja, hogy a perfelvételi szakra koncentrálódjon a jogvita tartalmának, kereteinek meghatározása. A perfelvétel lezárása után a bíróság lefolytatja a felek perfelvételi szakban megtett bizonyítási indítványai alapján a szükséges bizonyítást és meghozza az ítéletet. Ekkor már csak kivételesen (alapvetően a fél önhibáján kívüli okból) lehet keresetet vagy védekezést változtatni, új bizonyítékot benyújtani vagy bizonyítási indítványt tenni.

A hatásköri szabályozás a négyszintű bírósági szervezethez igazodik és általános hatáskörrel a törvényszéket ruházza fel: a törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazon perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. Törvényszéki szinten indítandó perek a 30 millió forint feletti értékű vagyoni jogi igényekkel kapcsolatos perek, egyes vagyoni jogi igények perértéktől függetlenül (pl. közigazgatási, bírósági jogkörben okozott kár, szerzői jogi igények, cég alapításával, társasági tagsági joggal kapcsolatos perek), valamint a személyiségi jogi igény érvényesítése iránti perek perértéktől függetlenül. Járásbírósági szinten indítandó perek a 30 millió forint alatti értékű vagyoni jogi igényekkel kapcsolatos perek, a meg nem határozható vagyoni jogi igényekkel (pl. birtokvédelem, okirat kiadás, társasházi határozat megtámadása) kapcsolatos perek, a személyi állapottal kapcsolatos perek (pl. házassági, apasági, gyermek elhelyezési, gondnoksági perek) és a végrehajtási perek. Fontos változás, hogy a 3 millió forint alatti pénzkövetelések kizárólag közjegyző előtti fizetési meghagyásos eljárásban érvényesíthetők.

A jogi képviselet minden, törvényszéken induló perben, valamint a másodfokú eljárásban kötelező. A jogi képviselők, valamint a gazdálkodó szervezetek elektronikus kapcsolattartásra kötelesek. A jogi képviselő nélkül eljáró feleknek keresetlevelüket formanyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteniük. A jogi képviselő nélkül eljáró magánszemélyek beadványaikat papír alapon, postai úton vagy helyben történő beadással is előterjeszthetik.

close
ENEN